Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Kolozsvári Kar – kv.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Hírek /

Lupescu Radu: Felesleges volt elbontani a kolozsvári Híd utcai kaputornyot

Elővédművek kutatására, ilyen típusú építmények azonosítására viszonylag ritkán nyílik lehetőség, ezért is fontos, izgalmas a kolozsvári Híd utcai kaputorony régészeti kutatása – hangzott el dr. Lupescu Radu előadásában, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 2019 rendezvénysorozat művészettörténeti szekcióján, a kolozsvári Vallásszabadság Házában. Oktatónk elmondta: sok típusú forrással rendelkeztek a toronyra vonatkozóan, amelyek jól dokumentálják a létesítményt és környezetét, viszont problémát jelentett a kutatás során, hogy ezek közül nincs két egyforma. „Szerencsére későn, 1870 és 1872 között bontották le a tornyot, így fényképek is rendelkezésre állnak mind a belső, mind a külső homlokzatról, így egyedülálló módon ismerjük a tornyot” – magyarázta a szakember.

A Híd utcai torony (Lakatosok tornya) a 15. század második felében épült, az 1470-es évek végén fejezték be. A kaputorony előtt híd vezetett át a Malomárkon keresztül, a tornyon vagy az előkapun volt egy 1477-es évszámot megörökítő kő, akkor fejezhették be az itteni építkezést. A hídépítést három emléktáblával is megtisztelték, egy latin és egy magyar nyelvűvel, valamint egy Kolozsvár címerével ellátott plakettel. A latin nyelvű őrződött meg 1580-ból. A torony előtt egy őrház is épült, emléktáblájának 1544-es szövege ismert.

Az útjavítási munkálatok miatt gyorsan kellett dolgozni, így csupán felületében tudták kutatni a régészek a területet. „Pontszerűen ástunk le, nem beszélhetünk teljes feltárásról. A legkorszerűbb eszközök – drónfelvételek, fotometrikus módszerek, lézeres szkennelés – alkalmazásával mentettük a menthetőt” – mondta Lupescu. A kutatás három szakaszra osztható, ebből kettőt fejeztek be, a harmadik fázis jelenleg is zajlik. Az érintett területen 1968-ban Gyulai Pál folytatott ásatásokat, így a szóban forgó járdaszakaszt nem vizsgálták, szemben a keleti járdával, valamint a jövet- és menetiránnyal.

Az úttest szakaszánál történő feltáráskor két fal került elő.  Egy konzisztensebb, valamint annak egy későbbi folytatása. A 160 cm-es vastagságú falat a közművesítés során teljesen szétverték, így annak állapotáról semmilyen korábbi dokumentáció nem áll rendelkezésre, a régészek ezért az északi és a déli végét tudták alaposabban megvizsgálni.

A fal déli végében egy pince téglaboltozatának indítása került elő, majd a fal keleti irányba fordult be, itt előkerült a sarka. „Ez alapján feltételeztük, hogy a Híd utcai kaputorony alapozását találtuk meg. A pince jelenléte egyértelműen egy későbbi beavatkozásra utal. A fal másik végében, 3 méteres mélységben megjelent a kavicsos altalaj, amire építkeztek. Három különböző falazástechnikát is azonosítottunk. Törtköves alapozású, gyönyörű rendezett falról beszélünk, hatalmas kváderköveket is tartalmaz, egyesek a 80 cm-es hosszt is elérik. Helyenként nem használtak habarcsot, máskor viszont megjelenik, így arra következtettünk, hogy előkerült egy római fal. Szondázás után előkerült egy másik sarok, így arra jutottunk, hogy kaputorony-alapozásról lehet szó. Továbbá két kváderkövet egy ácskapoccsal fogtak össze, ez szintén a római korra utalhat. A főfalat utólag egy másikkal egészítették ki, ez esetben hevenyészett építkezésről beszélhetünk. Eredeti vastagságát lehetetlen megállapítani, mivel a lefektetett cső szétrombolta az oldalát” – számolt be Lupescu Radu. Hozzátette: ezen a pontot örömmel nyugtázták a torony megtalálását, azonban akadtak zavaró tényezők. Az egyik, hogy az előzetes számítások és dokumentumok alapján a torony mintegy tíz méter hosszú volt, a talált fal viszont 18 méteres hosszúságú. E mellett a falsík ferde és nem merőleges volt, de reménykedtek abban, hogy a következő szelvény segít a tisztánlátásban.

A menetirányi feltáráskor talált falak tájolása azonban más és más volt, így a kép továbbra sem állt össze. Itt is felszínre került egy nagyon masszív építmény, melynek közepét szintén megrongálták a szennyvízcsatorna lefektetésekor. Az alapozásnál törtkövet, római téglákat, tetőcserepeket használtak, római kváderkövek is előbukkantak. A legérdekesebb fejlemény, hogy a szomszédos szelvényben megtalált pinceboltozatra itt is ráleltetek.  A cső alatt pedig egy elszenesedett, elkorhadt cölöpöt azonosítottak, ami az építkezéskor használt állvány maradványa lehet.

Az északi oldalon szintén két falat találtak. A két szelvényt Kolozsvár fő szennyvízcsatornája választja el egymástól, szemmel látható, hogy ezek a falak összefüggtek. „Az egyik fal jóval gyengébb megtartású volt, mindössze 60 cm vastag, vegyes falazatról van szó, míg a másik 90 cm vastag masszív kőfal. A falazástechnikát tekintve úgy tűnt, hogy egy létező fallal van dolgunk, ennek felhasználásával építettek össze valami mást. A belsejéből 16-17. századi kályhacsempék és reneszánsz ajtóablakkeret-töredékek kerültek elő. Ezek után egyértelművé vált, hogy a Híd utcai tornyot máshol kell keresni, minden addigit újra kell értelmezni. Segítségünkre volt a sok alaprajz közül egy viszonylag hitelesnek tűnő, 1751-es, kevésbé ismert dokumentum. Ez alapján pillanatok alatt összeállt a kép.

Az először megtalált hatalmas fal nem más, mint a torony elővédművének részét képező építmény. A folytatásában indul egy keskenyebb fal. Ez a fal a városfalhoz csatlakozik. Gyulai Pál korábban szintén megtalálta a városfalat így a két ásatás kiegészíti egymást. A városfalhoz építettek egy házat, ennek jelenik meg a pinceboltozata, és a városfal értelemszerűen csatlakozik a várostoronyhoz, ami viszont 10 méter hosszú fal, így egyértelmű a helyzet. Előtte egy kis építmény látható, az őrház, amit 1544-ben említettek, ez szintén megjelenik az ásatásban, az egészet a másik oldalról is átöleli egy fal” – vázolta Lupescu Radu. A két falsíkról kiderült, hogy ferdék, majdnem egyirányúak, de nincsenek egy síkban, törés van közöttük, ez valószínűleg egy ajtót kialakítására utal.

A felmérési rajzról is látható, hogy a 18. század első évtizedeiben már megjelennek az első, várfalhoz hozzáépített polgárházak, és a megjelenő pinceboltozat is egy ilyen épülettel áll összefüggésben. Továbbá különféle szórványos leletek is előkerültek, nem zárható ki, hogy ezek valamelyik híd részét képezték. A szakember szerint kár, hogy elbontották a Híd utcai tornyot, hisz bontáskor sem a postaépület, sem a vele szemben található épületek nem léteztek, a járműforgalmat pedig a torony mellett is elhaladhatott volna.

Eseménynaptár

2019. december

KeSzCsSzVa
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031