Szobrot állítottunk a székelyek patrónusának, Gidófalvy Istvánnak

Hírek Szobrot állítottunk a székelyek patrónusának, Gidófalvy Istvánnak

2018. április 27.

Április 27-én szobrot állítottunk dr. Gidófalvy István szövetkezeti politikus, kolozsvári királyi közjegyző emlékére karunk épületében. Illyés Antal szobrászművész alkotását dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke és dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Szenátusának elnöke avatta fel. Gidófalvy kulcsszerepet játszott a székely szövetkezetek megszervezésében, közreműködésével mintegy 400 hitelszövetkezetet alapítottak a múlt század első évtizedében Erdélyben. A munkásságáról készült, A székelyek patrónusa című filmet a rendezvényt követően mutatták be. Az eseményre a Közjegyzői Akadémia Kiadó könyvet is megjelentetett Dr. Gidófalvy István (1859–1921) a szövetkezet alapító címmel.

„Gidófalvy István szervezői munkássága kulcsszerepet játszott a székely szövetkezetek megszervezésében, közreműködésével mintegy 400 hitelszövetkezetet alapítottak a múlt század első évtizedében Erdélyben”– mondta el beszédében karunk dékánja, dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Szenátusának elnöke, aki hozzátette, a közjegyző szobra munkássága megbecsüléseként a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének reprezentatív előterében, a neves erdélyi magyar jogtudósok arcképcsarnokával szemközt kapott helyet.

Gidófalvy a gyakorlati vallásosság megnyilvánulásának tartotta szövetkezeti mozgalomban való részvételt, amelynek gondolata az erdélyi részek munkásnépének nyomorúságát, szegénységét látva érlelődött meg benne – emelte ki beszédében dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint „Gidófalvy István élete és munkássága azt üzeni nekünk, hogy a világ olyan lesz, amilyenné tesszük a családban, a hivatásunkban és a nemzetünkben.”

A szoboravatást követően bemutatták a Gidófalvy életéről és munkásságáról szóló, A székelyek patrónusa című filmet, valamint megnyitották a Gidófalvy István kamara nevet viselő kiállítást. Az eseményre a Közjegyzői Akadémia Kiadó könyvet is megjelentetett Dr. Gidófalvy István (1859-1921) a szövetkezet alapító címmel, Rokolya Gábor szerkesztésében.

Dr. Gidófalvy István pályaképe:

Gidófalvy István (1859. január 25., Nagyszeben – 1921. január 10., Kolozsvár) háromszéki székely nemesi családból származott. Iskoláit Nagyszebenben, Kolozsváron és Budapesten végezte. Az egyetemi tanulmányait követően Budapesten ügyvéd- és közjegyzőjelöltként, majd közjegyzőhelyettesként dolgozott. Az igazságügyi miniszter 1886-ban királyi közjegyzőnek nevezte ki Szászrégenbe. E tisztségében döntő szerepet játszott a szászrégeni református templom felépítésében. 1895-ben helyezték át Kolozsvárra királyi közjegyzőnek, majd a Kolozsvári Református Teológiai Akadémia főgondnokának is megválasztották. Szász Domokos püspökkel együtt a hídelvei református templom építtetője.

Egyik vezetője volt az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. Aktív tagja volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE), valamint az 1900-ban Kolozsváron alakult Erdélyi Iparpártolási Mozgalomnak, amelynek célja az erdélyi ipar fejlesztése volt. Ennek érdekében szorgalmazták egy iparkiállítás megszervezését és a magyar ipar termékeinek védjegyoltalom alá helyezését. A székely szövetkezeti mozgalom apostolaként közreműködésével négyszáz hitelszövetkezet alapítottak Erdélyben. Politikai nézetei alapján előbb a Szabadelvű Párt, majd annak megszűnését követően a Nemzeti Munkapárt tagja és választókerületi elnöke lett.

Húsz éven keresztül alelnöke, majd 1915 és 1920 között a Kolozsvári Királyi Közjegyzői Kamara elnöke volt. Az impériumváltás következtében a román igazságügyi miniszter Erzsébetvárosba helyezte át, azonban erre a betegsége miatt már nem kerülhetett sor. 1921. január 10-én bekövetkezett halála után a házsongárdi temetőben temették el.