Leírás

Kutatásunk célja az általunk „affektív intermedialitásnak” nevezett jelenség komplex vizsgálata. Ezt annak a gondolkodásmódnak a szellemében értelmezzük, amely az intermedialitást nem szemiotikai értelemben, elvont kategóriák és kombinációk halmazaként (azaz egyfajta nyelvtanként) fogja fel, hanem – a fenomenológiára és a különféle filozófiai forrásokra támaszkodva – "poétikaként", a köztesség művészeteként, vagy "érzéki többletként" értelmezi, a médiumok közötti különbség olyan érzékelhető formájaként, amely "megzavarja a diskurzus rendjét" (Joachim Paech). Megkíséreljük feltérképezni azt a tágabb területet, ahol az intermedialitás-tanulmányok "affektív fordulata" elképzelhető, és ahol az affektusokra és érzékekre összpontosítva jobban megérthetjük, hogyan "működik" az intermedialitás, illetve ahol az intermediális jelenségek "átjárásokat" hozhatnak létre a fizikai valóság irányába (Lúcia Nagib). A kortárs egyetemes filmművészet széles skálájából válogatott alkotások mélyreható esettanulmányain keresztül, különös tekintettel a nők által készített filmekre is, azt vizsgáljuk, hogy az intermediális mozi mennyire képes sajátos "érzékenységek" közvetítésére és affektív élmények generálására, például a traumatikus múlt reprezentálhatóságával és érzelmi hozzáférhetőségével, vagy az érzelmi hatás és a reflexív távolságtartás kombinációjával való kísérletezés során. Az intermedialitás episztemikus értékét hangsúlyozzuk: azt ahogyan képes érzéseket kiváltani és értelmezni a világot.

Három kutatási irányvonalat javasolunk:

1. Elméleti kutatás azzal a céllal, hogy az intermedialitás kutatásában egy új megközelítést kezdeményezzünk, amelyet "affektív intermedialitás"-ként határozunk meg. Általános célunk ennek a megközelítésnek a fogalmi körülhatárolása, és azon kulcsfontosságú területek meghatározása, ahol ez releváns lehet. Célunk az intermedialitást az affektusok és a médiumköziség élményét a valósággal összekapcsoló érzéki benyomások nézőpontjából vizsgálni. Az intermedialitás affektív és performatív szerepét hangsúlyozzuk, és megpróbáljuk felkutatni azokat az elméleti eszközöket, amelyek alkalmasak ezeknek a jelenségeknek a leírására.
2. Poétikai stratégiák és trópusok vizsgálata, amelyeken keresztül a kortárs filmművészetben megnyilvánul az "affektív intermedialitás". Célunk ebből a szempontból a releváns költői stratégiák azonosítása és értelmezése (a filmes intermedialitás "strukturális" és "érzéki" módozatait létrehozó jelenségek árnyaltabb leírása, figyelembe véve a két módozat lehetséges keveredését is).
3. Az intermedialitáson keresztül kommunikált sajátos érzéki benyomások és érzések feltárása, valamint annak a vizsgálata, ahogyan a média ambivalenciákat (vagyis az intermedialitást) érzékeljük.

Várható tudományos eredmények: nemzetközi adatbázisokban jegyzett tudományos folyóiratokban elfogadott cikkek, legalább egy, a projekt témájához kapcsolódó könyvjavaslat benyújtása rangos nemzetközi kiadónál publikálásra, (a Web of Science Core Collection - ESCI-ben jegyzett) Acta Universitatis Sapientiae, Film and Media Studies nemzetközi folyóirat két különszámának szerkesztése a kutatási projekt témájának szentelve; egy nagyszabású nemzetközi konferencat és két kisebb workshop szervezése annak érdekében, hogy nemzetközi vitát kezdeményezzünk és megszilárdítsuk a javasolt tudományos paradigmát; weboldal létrehozása, a workshopokon és a konferencián elhangzott vendégelőadások, előadások egy részének rögzítése és nyilvánosan elérhetővé tétele (a honlaphoz kapcsolt You Tube csatornán).

A kutatási projekt időtartama: 2022 június 1. – 2024 december 31.

A KUTATÓCSOPORT TAGJAI:

Kutatásvezető: dr. PETHŐ ÁGNES, habilitált egyetemi tanár

KIRÁLY HAJNAL, PhD, tapasztalt kutató
PIELDNER JUDIT, PhD, egyetemi docens (posztdoktorális kutató)
BLOS-JÁNI MELINDA, PhD, adjunktus (posztdoktorális kutató)
SÁNDOR KATALIN, PhD, adjunktus (posztdoktorális kutató)
SIMOR KAMILLA, PhD hallgató