Román választási törvény módosítása és a választások összevonása

Hírek Román választási törvény módosítása és a választások összevonása

2011. december 12.

A rendezvényre kedden, 2011. december 13-án került sor, 18 órától a Bocskai-ház Óváry termében.

A beszélgetés szervezői a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi és Európai Tanulmányok Tanszéke, valamint a Jakabffy Elemér Alapítvány.

Résztvevők:

Zsigmond Csilla, a Sapientia EMTE csíkszerdai karának oktatója
Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke
Ifj. Toró Tibor, a Sapientia EMTE kolozsvári karának oktatója, a beszélgetés moderátora
Székely István Gergő, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa

Mi az érdeke a kormánynak, a Demokrata Liberális Pártnak (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek a helyhatósági és a parlamenti választások összevonásával? Milyen változásokat hozhat az összevonás hatalmi szempontból, a magyar képviselet szempontjából, illetve a magyar-magyar verseny szemszögéből?

Amikor kora ősszel összevonásról kezdtek beszélni, úgy tűnt, Európa kezd kilábalni a gazdasági válságból. Ez azonban nem következett be, a kormány nem tudta kárpótolni a lakosságot a megszorító intézkedésekért. Szükség volt egy olyan választási stratégiára, amelynek két pillére van: a megszorító intézkedéseket alkalmazó kormány, valamint azok az önkormányzatok, amelyeket jelentős mértékben támogatott a kormány az elmúlt három évben. Ha a kormánypártnak eredményes, hiteles helyi politikusai vannak, akkor ezekre lehet kampányt építeni. A két választás összevonásával feltételezhető a sorozat-szavazás. Az egyidőben tartott választások esetén nehezen képzelhető el, hogy egy állampolgár két különböző pártra szavaz. Ennek következményeként a kisebb pártok előnytelen helyzetbe kerülnek ott is, ahol eddig jobb eséllyel lettek volna erősek. Példaként hangzott el Temesvár, mint az egyetlen hely, ahol még mindig létezik egy erős Parasztpárt. Itt nehezen képzelhető el, hogy az egyidőben tartott választások megosztanák a szavazatokat, a szavazatmegosztás elve nagyon tudatos szempontot, politikai kultúrát feltételez, ami itt nem adott: nem valószínűsíthető az ilyen fajta magasabb szintű választási szofisztikáció.

Mivel a pillanatnyi népszerűségi mutatók azt mutatják, hogy a kormánypártok támogatottsága csökkent, az ellenzéké pedig nőtt, amennyiben a helyhatósági választásokat tavasszal tartják, a kormánypártok több helyen pozíciókat veszítenek - hangzott el. Az előadók szerint az összevont választások hozadéka lehet, hogy ahol kormánypárti politikusok vannak a polgármesteri hivatalok, illetve a megyei tanácsok élén, ott eredményesebbek lehetnek a mozgósításban is.

A román ellenzéki pártok számára az egybevont választások kritikus pontja lehet a Szociál-Liberális Unió (USL), ugyanis könnyebb lenne egy választási szövetséget kötni csak a parlamenti választásokra, a helyhatósági választásokon a két nagy ellenzéki párt érdekei nem minden esetben esnek egybe.

Elhangzott: az RMDSZ-nek támogatnia kellett az összevonást, hiszen azt megelőzően több kérdésben sem értett egyet koalíciós partnerével: pl. a szenátus megszűntetésének kérdésében, az egyfordulós egyéni választókerületek vagy a nagy régiók kialakításában, a falvak, községek összevonásában. A Szövetség három szempontot tartott szem előtt: az arányosság elvét, a parlament nagyságrendjének megőrzését, hiszen csökkenés esetében további megyék maradnak képviselet nélkül, valamint az alternatív választási küszöb megőrzését. E három elv érvényesülése biztosítja az RMDSZ parlamenti képviseletét, gyakorlatilag az eredményektől függetlenül.

Úgy vélekedtek, az RMDSZ a legutóbbi helyhatósági választásokon elért pozíciókból egy jó helyhatósági és országos választási kampányt tud felépíteni, mert könnyebb sikeres helyi eredmények mellett mozgósítani az országos választásokra is.

A jelenlévők szerint az RMDSZ ellenzékének jobb lenne, ha külön tartanák a választásokat, hiszen ha jól szerepelnek az önkormányzati választásokon, jelentős szavazatszámot tudnak felmutatni, ezt parlamenti helyekre tudnák váltani. Amennyiben, nem úgy ülhetnek le tárgyalni, hogy felmutatják a helyhatósági választásokon szerzett szavazatokat, az RMDSZ ellenzéke elég nehéz helyzetbe kerül. Ugyanis nemcsak a mandátumok elosztásáról kell megegyezni, hanem az együttműködés formájáról is, mert az RMDSZ azt szeretné, ha minden a saját neve alatt futna, és nem mindegy, hogy egy teljes értékű jogi koalícióval vagy egy közös listával indulnak el.

Ugyanakkor felvetődött az is, hogy az RMDSZ kihívója az intézményesülés elején tart. Az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a bejegyzés miatti bizonytalanság miatt két hónapos késést kellett elkönyvelnie a pártépítés dinamikájában: az önkormányzati választások kitolásával bejött fél év mindenképpen segíti őket.

Az összevonás veszélyes lehet a pártrendszerre. Az összevonás arról szól, hogy a győztes mindent visz: aki a parlamenti választásokat megnyeri, valószínűleg az önkormányzati választásokon is győz. Ha ez nem egy egyedi eset, hanem rendszerszerűen épül be, nagyon veszélyes, hiszen felszámolja a súlyok, egyensúlyok rendszerét, amire egy demokratikus rendszerben szükség van."

Új választási törvénytervezet, az azt követő régi, de kisebb módosításokat tartalmazó választási törvény, valamint az az EMNP javaslat, amely szerint a magyarság számarányának megfelelően különítsenek el magyar képviselői helyeket a parlamentben.

A választási törvény, amely szerint a mandátumok kétharmadát kiosztották volna egyéni választókerületben, egyfordulósan, kompenzáció nélkül, az egyharmadát pártlistás alapon, kompenzációként, felhasználva minden olyan szavazatot, ami nem eredményezett mandátumot az első körben, és amelyre áldását adta a PDL, egyféle öngyilkosság lett volna a nagyobbik kormánypártnak. Ha ennek alapján tartották volna meg a választásokat tavasszal vagy akár ősszel, az ellenzéki koalíciónak legalább kétharmados többsége lett volna. Kijelentették, két elvet kell szem előtt tartani: az arányosság és a kormányozhatóság elvét. A PDL-nek nem lehet érdeke, hogy egyéni választókerületben gondolkozzon, hiszen az a győztest preferálja, és a PDL jelenleg kispárt, amelynek az arányosság az érdeke. Az egyéni választókerületű rendszert azért terjesztette elő, mert a 2007-es referendum során Băsescu megígérte a választóknak.

Kisebb parlamentet, a szenátus megszűntetését, illetve egyéni választókerületet ígért, annak ellenére, hogy mindez nem érdeke a saját pártjának. Ez a diskurzus addig ment, míg valós tényeket kellett megfogalmazniuk: ekkor a PDL elfelejtette az egyéni választókerületet, mert tudta, nem nyeri meg a jövő évi választásokat. Neki egy olyan rendszer az érdeke, ami a legnagyobb arányosságot biztosítja, így tudja valamilyen formában 50 százalék alá vinni az ellenzéki pártszövetség eredményét, onnantól kezdve a még mindig elnöki mandátummal rendelkező Băsescu megoldja a kormányalakítást.

Az RMDSZ ezzel az alternatívával vesztett volna két képviselőt és egy szenátort. Ugyanis, ha az RMDSZ Székelyföldön nyer 80 százalékkal, de 50 százalék is elég a mandátumhoz, az 50 és 80 százalék közötti szavazat elveszett. A másik rendszerben az aranyosság elve a meghatározó, itt visszaosztás alapján ezekből a szavazatokból is mandátum lett.

Ez a szabályozás az RMDSZ és kihívói versenyében olyan feltételeket teremtett volna, amiben minden kockázat nélkül szembe lehet menni az összefogással. Éppen azért, mert az RMDSZ-nek ott erős a kihívója, ahol ő fölös mandátumokkal nyerhetne összefogás esetében. Ha magyar-magyar verseny van, akkor nem 80 százalékkal viszi el az RMDSZ a mandátumot, hanem mondjuk 40 százalékkal, 25 százalékot visz az EMNP, a Magyar Polgári Pártnak (MPP) is jut valami. Ezzel a választási törvénnyel, minimális veszteséggel meg lehetett volna kockáztatni a versenyt.

EMNP tervezete: miért lehetett volna jó egy bármilyen román pártnak, a magyar képviselet vagy a magyar-magyar verseny szempontjából?

Az elhangzott vélemények szerint az EMNP javaslatában egy paradoxon fedezhető fel. Az etnikai arányosság elvének érvényesítése a parlamenti választások esetében a politikai pluralizmus nevében fogalmazódik meg. De fölmerül, hogy ha egy országban egy kisebbségnek az öt százalékos parlamenti küszöb fölötti részaránya van, akkor az is a politikai pluralizmus kérdése, hogy mérettessenek meg, és nem szükséges számukra külön helyeket biztosítani a parlamentben, hiszen elvileg nem egy „veszélyeztetett" kisebbségről van szó, amely ne tudná elérni a parlamenti küszöböt.

Egyetértés volt abban, hogy az RMDSZ-től nem várható el egy olyan javaslat támogatása, amellyel egy adott ponton saját magát hozza nehezebb helyzetbe. Többnyire olyan esetekben vannak elkülönítve mandátumok a parlamentben, amikor olyan kicsi kisebbségekről van szó, amelyek nem tudnának önerejükből bejutni.

Elhangzott, az EMNP javaslata azon túl, hogy egy ötlet, úgy is tekinthető, mint egy szimbolikus proklamáció, ami visszanyúl oda, hogy a magyar kisebbségnek tulajdonképpen társnemzetnek kellene lennie Romániában, de mindenképpen jóval magasabb alkotmányos státuszt kellene élveznie a jelenlegi kisebbségi státusznál. Úgy vélték, a javaslat nem megvalósítható, ám nem is feltétlenül kívánatos, mivel a világszerte fellelhető példák azt mutatják, hogy az etnicitás túlzott intézményesítése visszafele is elsülhet, és problémákhoz vezethet az interetnikus együttműködés szempontjából.

Mindemellett megfogalmazódott: ez az ajánlat, ez a típusú berendezkedés korrekt megoldás egy autonómiával rendelkező kisebbség számára. Ez bebetonozná a magyar képviseletet, depolitizálná az etnikai törésvonalat.

Hírek

Jelen leszünk az ART4ART fesztiválon

2025-09-19

Látogatás a Jogtudományi Tanszéken!

2025-09-18

Joghallgatónak lenni Romániában - egykor és ma

2025-09-18

Tanévnyitó 2025

2025-09-08

Tagek