2025. FEBRUÁR 21., PÉNTEK
09:30 – 10:00 Regisztráció a konferencia résztvevői számára.
Helyszín: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara, Tordai u. 4. sz. (hátsó toronyépület földszintje).
10:00 – 10:15 – A konferencia hivatalos megnyitása
Köszöntőt mond dr. Murádin János Kristóf egyetemi docens, tanszékvezető (Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok)
10:00 – 13:00:
I. PANEL: AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ ÉS ANNAK HATÁSAI KÖZÉP-KELET EURÓPA ORSZÁGAIRA
Helyszín: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara. Tordai úti épület, A303-as terem
Moderál: Szabó Tamás (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék, egyetemi adjunktus)
10:15 – 10:45 - Mitrovits Miklós (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közép-Európa Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs)
Célok és eszközök. Lengyel külpolitikai törekvések és az orosz-ukrán háború
Absztrakt:
Lengyelország regionális szinten nagyhatalomnak tekinti önmagát, biztonságára és szuverenitására pedig az orosz imperialista törekvéseket tartja a legnagyobb veszélynek. Előadásomban bemutatom a lengyel kormányok külpolitikai céljait és választott eszközeiket, valamint sikereiket és kudarcaikat a kormányváltás előtt és után.
10:45 – 11:15 - Toró Tibor (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék, egyetemi docens)
Ha Orbán velünk… Az erdélyi magyarság helyzete két modernizációs narratíva között
Absztrakt:
Egy 2022 márciusában végzett, majd 2024 márciusában megismételt reprezentatív felmérés adatai alapján elmondható, szembetűnő különbség van a románok és az erdélyi magyarok között az ukrajnai háború megítélésében. Míg a román többség magáévá tette a mainstream értelmezéseket és narratívákat, az erdélyi magyarság nemcsak elutasította ezeket, hanem egyre kritikusabb lett a Nyugattal és a nyugati intézményekkel szemben.
Az ukrajnai háborúról alkotott eltérő felfogásokat esettanulmányként használva az előadás célja, hogy bemutassa, a magyar kormány politikai diskurzusa, hogyan hatol be és dominálja le az erdélyi magyar közbeszédet, valamint, hogy hogyan változtatja meg az erdélyi magyarság attitűdjeit különböző világpolitikai kérdésekkel kapcsolatban. Továbbá azt elemzi, hogy ezek az attitűdbeli változások, hogyan befolyásolják az erdélyi magyarok politikai cselekvőképességet, valamint, hogy milyen hatással vannak a kisebbségi érdekérvényesítés sikerességére Romániában.
Elméleti szempontból a bemutató új megközelítést hoz az anyaállam-kutatás területén is, hiszen arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalmi viszonyok megértése érdekében át kell helyezze a fókuszt az identitásközpontú elemzésről egy általánosabb, attitűdvizsgálatra.
11:15 – 11:45 - Sztankai Krisztián (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék, egyetemi adjunktus)
A kulturális tudatosság fontossága a 21.század katonai konfliktusaiban
Absztrakt:
Az előadásban bemutatásra kerül az, hogy a kétpólusú világot jellemző konfliktusok megszűnését követően a biztonságot új típusú veszélyek, kockázatok fenyegetik. A világméretű katonai konfliktus helyett számos térségben dúlnak harcok, a terrorizmusnak teljesen új dimenziói nyíltak és jelennek meg újra és újra. A válságok, konfliktusok hatásai nem korlátozódnak kisebb térségekre, közvetve vagy közvetlenül jelen vannak mindenütt. Hazánk euroatlanti integrációja nyomán jelentősen megváltozott a szerepvállalásunk, mert előbb a NATO-hoz, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek megfelelően aktív résztvevői vagyunk a béketámogató misszióknak, nemzetközi műveleteknek. A világ folyamatait nem a háttérből szemléljük, így a biztonsághoz kapcsolódó érdekeink, értékeink, feladataink megjelennek a mindennapokban, a politikában csakúgy, mint az egyéni percepciókban. Az utóbbi években végrehajtott katonai műveletek tapasztalatait figyelembe véve a fegyveres küzdelem megvívása jelentős mértékben megváltozott mind formai, mind tartalmi szempontból.
11:45 – 12:15 - Szenkovics Dezső (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék, egyetemi docens)
Az orosz-ukrán háború és az arra adott román reakciók
Absztrakt:
Az előadás igyekszik egy átfogó képet nyújtani arról, hogy a Románia szomszédságában zajló orosz-ukrán háború kitörése milyen reakciókat váltott ki a politikai vezetés és a lakosság körében, illetve milyen kihatása volt az ország politikai, gazdasági és biztonságpolitikai helyzetére. Az elemzés külön kitér a Románia által a háborúval kapcsolatban tanúsított politikai állásfoglalásra, az ország által Ukrajnának nyújtott humanitárius és katonai segélyek kérdésére. Ugyanakkor arra is reflektál, hogy a háború okozta megváltozott helyzet milyen új biztonságpolitikai és geopolitikai kihívások elé állította a román kormányt és a fegyveres erők vezetését.
12:15 – 12:45 - Kaiser Ferenc (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék, egyetemi docens)
Harc a Fekete-tenger ellenőrzéséért – az orosz-ukrán háború tengeri hadműveletei
13:00 – 14:00: Ebéd és kávészünet (a Kolozsvári Kar büféjében)
14:00 – 15:00 - Geopolitika magyar szemmel – könyvbemutató:
David Autere: Máglyatűz – A háború peremén. Reakció Kiadó, 2024.
Demkó Attila (szerk.): A világ 2024-ben. MCC Press, 2024.
A szerzővel beszélget: Szenkovics Dezső
15:00 – 17:30 - II. PANEL: AZ OROSZ-UKRÁN ÉS A KÖZEL-KELETI HÁBORÚK REGIONÁLIS ÉS/VAGY GLOBÁLIS HATÁSAI
Helyszín: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara. Tordai úti épület, A303-as terem
Moderál: Toró Tibor (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék, egyetemi docens)
15:00 – 15:30 - Baranyi Tamás Péter (Magyar Külügyi Intézet, stratégiai igazgatóhelyettes)
15:30 – 16:00 - Kiss Rajmund (Mathias Corvinus Collegium, Nemzetközi Kapcsolatok Iskola, Diplomácia Műhely vezetője)
A diplomácia szerepe az orosz-ukrán háborúban
Három éve azt halljuk, hogy a diplomácia halott és a fegyvereké a szó. Mi tudtuk és ma is hisszük, hogy a diplomáciai tárgyalás az elkerülhetetlen kapu a békéhez vezető úton. A 2025-ös év a tárgyalás éve lesz és reméljük, hogy a béke is beköszönt. Nincs nehezebb, mint a háborús feleket asztalhoz ültetni, de a tét a nemzet érdeke nem pedig a vezetők személyes sorsa, politikai túlélése.
16:00 – 16:30 - Nyilas Laura (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola, PhD-hallgató)
A stratégialkotás jelentősége a változó világrendben: a V4 és a nemzetközi rendszer viszonya
Absztrakt
A globális világrend változásai – mint a nagyhatalmi versengés és az új típusú fenyegetések megjelenése – a Visegrádi Együttműködés országait is kihívások elé állítják. A Visegrádi Együttműködés stratégiai gondolkodását és regionális együttműködését vizsgálva a változó nemzetközi környezet tükrében különösen nagy jelentőséggel bír 2022 óta. A közös történelmi és kulturális örökség, például a kereszténység „védőbástyájának” szerepe, alapvetően befolyásolja a stratégiaalkotást, miközben a geopolitikai helyzet, különösen Oroszország közelsége, tovább növeli az együttműködés jelentőségét. A régióban való gondolkozás a V4 országai esetében többek között abban mutatkozik meg, hogy képesek közös értékeik és céljaik alapján reagálni a régiót érintő biztonsági kihívásokra, és hozzájárulnak a NATO és az EU keretein belüli védelmi stratégiákhoz. Bár fennállnak országok közötti politikai különbségek, olykor feszültségek, kutatásom rámutat arra, hogy a közös fenyegetések kezelése érdekében a V4-ek szorosabb együttműködést alakítottak ki a védelempolitika, képességfejlesztés és katonai gyakorlatok terén. Kutatásom hangsúlyozza a regionális összefogás és a konnektivitás fontosságát a V4 jövőbeni stabilitása és biztonsága szempontjából.
16:30 – 17:00 - Tálas Péter (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont)
A poszthegemoniális Közel-Kelet a második Trump-elnökség kezdetén
Absztrakt:
Bár abban vita van a szakértők között, hogy a Közel-Kelet mikor lépett a poszthegemoniális korszakba (az arab tavasz eredményeként, az Egyesült Államok iraki kivonulását, Szíriából való kiszorítását vagy Afganisztánból való kivonulását követően), abban egyöntetű a konszenzus közöttük, hogy az Egyesült Államok itt szembesült először a stratégiai túlterjeszkedés negatív következményeivel. A nemzetközi közösség pedig azzal, hogy milyen jelentős hatalmi sikereket lehet elérni a nem-állami biztonságpolitikai szereplők proxykként való felhasználásával. Mivel Izrael 2023 október 7-ét követő katonai fellépése, illetve Donald Trump első megnyilatkozásai egyértelmű hadüzenet jelentenek a poszthegemoniális Közel-Kelet térség új főszereplőinek, abban biztosak lehetünk, hogy az elkövetkezendő években is komoly figyelmet igényel a térség. Az előadás azt foglalja össze, hogy milyen helyzetből indul a második Trump-elnökségnek a közel-keleti térség.
17:00 – 17:30 - Tóth Szilárd (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Történelmi Intézet, Jelenkor Története és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék, egyetemi docens)
Az ukrajnai konfliktus hatása Románia biztonságpolitikájára: a román hadsereg fejlesztése és fejlesztési tervei.
A román hadsereg felszerelési állapota sok kívánnivalót hagyott maga után az elmúlt évtizedekben, azonban a régió biztonságpolitikai változásai hatására komoly(abb) beruházásokra szánták rá magukat az utóbbi kormányok (Patriot-rendszer, F-16, Sandown aknaszedők, Mowag Piranha lövészpáncélosok, stb.), vagy legalábbis ezt hangoztatják, tervezik (F-35, HIMARS, Abrams tankok, stb.). Az előadásom célja elemezni e beruházások jelentőségét, szükségességét, a hadseregre kivetített minőségi hozzájárulását, enyhe kitekintéssel a szomszédos NATO országokra (Magyarország, Lengyelország, Bulgária). Ugyanakkor ki szeretnék térni kissé a román hadiipar állapotára – például Romániának van 13 hajógyára, de a rendszerváltás óta egyetlen hadihajót sem gyártottak.
17:30 – Vacsora (Zokogó Majom Étterem, str. Sindicatelor nr. 1.)
2025. FEBRUÁR 22., SZOMBAT
10:00 – 15:30 III. PANEL: SZÜLETŐBEN EGY ÚJ VILÁGREND(SZER)?
Moderál: Szenkovics Dezső (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék, egyetemi docens)
Helyszín: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara. Tordai úti épület, A303-as terem
10:00 – 10:30
Demkó Attila (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, John Lukács Intézet)
Lesz-e világrend-háború?
Absztrakt
A 2025 kulcsidőszak lesz, mert Donald Trump megválasztása új döntési pontokhoz vezethet a világpolitikában mind az amerikai-orosz, mind a kínai-amerikai, mind pedig az iráni-izraeli konfliktuspárban, egyben pedig a két kirajzolódó tömb közötti konfliktusban. Három forgatókönyv Ukrajnára és Oroszországra vonatkozik, valószínűségi sorrendben a 1. részleges megállapodás, 2. a háború folytatódása, 3. eszkaláció. Az első két forgatókönyv pedig Kínára: 1. gazdasági-politikai konfliktus folytatódása 2. eszkaláció. A végén még érinteni fogom Irán kérdését: 1. eszkaláció, 2. a proxy konfliktus folytatódása.
10:30 – 11:00 - Friedmann Viktor (Budapesti Metropolitan Egyetem, Üzleti, Kommunikáció és Turisztikai Kar, Társadalomtudományi és Nemzetközi tanulmányok Intézet, egyetemi docens)
A Kínai Népköztársaság nagyhatalmi önképe és önpozicionálása a közvetlen szomszédságán kívüli eurázsiai regionális konfliktusok kontextusában.
Absztrakt
Az előadás célja, hogy megvizsgálja és egy bizonyos szinten összehasonlítsa a Kínai Népköztársaság önpozícionálását az orosz-ukrán és izraeli-palesztin konfliktusok kontextusában. Kína mindkét viszonylatban aktív diplomáciai szerepet vállalt és külpolitikai és nemzetközi kommunikációs téren is aktívan fellépett. Mindkét konfliktus esetében Kína közvetlen határait nem érintő válságról van szó, ami lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy ezen önpozícionálást milyen módon és irányokban befolyásolja Kína nagyhatalmi önképe és a világrenddel kapcsolatos tágabb stratégiai és identitásalapú elgondolásai.
11:00 – 11:30 - Rada Péter (Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapesti Metropolitan Egyetem, Üzleti, Kommunikáció és Turisztikai Kar, Társadalomtudományi és Nemzetközi tanulmányok Intézet, egyetemi docens, nemzetközi rektorhelyettes)
A liberális világrend SzürRealizmusa és a változás forgatókönyvei
Absztrakt
A 21. század elején a liberális világrend válságjelei egyre nyilvánvalóbbá váltak, ami számos kutatót és szakértőt késztet arra, hogy újragondolják ennek a világrendnek a fenntarthatóságát és jövőjét. Az előadás célja, hogy bemutassa a liberális világrend "szürRealizmusát," vagyis a vágyott és szükséges „rules-based-order” és a valóság között húzódó növekvő szakadékra és az ebből fakadó anomáliákat a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Ezen túlmenően az előadás feltárja a világrend változásának lehetséges forgatókönyveit, beleértve a multipoláris világ kialakulását, vagy a regionális hatalmak felemelkedését, a globális együttműködés új formáinak kialakulásától kezdve a fragmentáció és a versengő szuverenitások megjelenéséig.
A nemzetközi kapcsolatok főbb elméleteinek – realizmus, liberalizmus és konstruktivizmus – keretein belül vizsgálhatjuk, hogyan reagálnak ezek az irányzatok a világrend kihívásaira. A realizmus szemszögéből nézve a világrend hanyatlása elkerülhetetlen a hatalmi egyensúly átrendeződése miatt, míg a liberalizmus továbbra is hangsúlyozza az intézmények és a szabályalapú rend jelentőségét, noha ezek relevanciája egyre inkább kérdésessé válik. A konstruktivizmus viszont a diskurzusok és identitások változására összpontosít, rámutatva arra, hogy a világrend átalakulása nemcsak strukturális, hanem társadalmi és kulturális tényezők következménye is.
11:30 – 12:00 - Szabó Tamás (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai tanulmányok Tanszék, egyetemi adjunktus)
A polaritásvita néhány jellemzője az orosz‒ukrán háborút követően
Absztrakt
Az utóbbi években a nemzetközi kapcsolatok szakirodalmának egyik fontos elméleti kérdésének bizonyult az, hogy az egypólusú, az Egyesült Államok hegemóniájára épülő liberális világrendnek ‒ amely a hidegháborút követően alapjában meghatározta a nemzetközi politikát ‒ milyen alternatívái lehetnek és ez hogyan befolyásolja a nagyhatalmak és erőközpontok viszonyrendszerét. Kína és más feltörekvő hatalmak felemelkedése, a térségünkben zajló háború, a liberális demokráciákat érintő kihívások szerte a világban az egypólusú világ lassú, de biztos eróziójaként értelmezhető. Indokolt tehát annak vizsgálata, hogy az egypólusú pillanatot követően egy többpólusú, vagy egy polaritásnélküli világrend kialakulásának vagyunk-e tanúi. Az előadásban a polaritásvita néhány jellemzőjét kívánom rekonstruálni a témához kapcsolódó szakirodalom alapján és rávilágítani az ebből következő fejleményeknek a térségünkre gyakorolt hatásaira.
12:30 – 13:30: Ebéd és kávészünet
14:00 – 16:00: Kerekasztal: Egy új világrend(szer) küszöbén
Moderál: Török Ferenc (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Szak, óraadó oktató)
Résztvevők: Tálas Péter, Demkó Attila, Rada Péter, Szenkovics Dezső
16:00: Következtetések, konferencia zárása
A konferencia előadói:
Dr. Baranyi Tamás 2010-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem és amerikanisztika szakján. 2011-től a Terror Háza Múzeum történész munkatársaként dolgozott, majd 2012 és 2015 között az intézmény kutatási vezetőjeként. 2018-ban védte meg doktori disszertációját az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Tanszékén, melynek témája a magyar külpolitikai mozgástér a hidegháború enyhülésének korszakában. 2013 és 2019 között ugyanezen a tanszéken külső oktatóként adott elő. 2015 és 2020 között az Antall József Tudásközpont kutatási vezetőjeként dolgozott. 2019 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok tanszékén egyetemi adjunktus. 2020 februárja óta a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese. Kutatási területe az Egyesült Államok története, a hidegháború története, a külpolitikai stratégia, és a transzatlanti kapcsolatok. 2023-tól a Magyar Külügyi Intézet (MKI) stratégiai igazgatója.
Dr. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, író. A biztonságpolitika területén több mint negyed évszázada dolgozik, először a Miniszterelnöki Kabinet Kül- és Biztonságpolitikai Államtitkárságán (1998–2002), majd a Honvédelmi Minisztériumban (2002–2018). 2020-2024 között az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője volt. 2024 óta az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövők programjának vezetője. Több könyv szerzője és főszerkesztője (Máglyatűz, Napról napra Trianon, illetve a Világ sorozat eddigi négy kötete), a Mandiner és a Magyar Nemzet publicistája.
Dr. Friedmann Viktor a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja, a Nemzetközi tanulmányok szak szakvezetője, egyetemi docens. Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok eszmetörténete, a történelmi nemzetközi politikai rendszerek, a kínai külpolitika és a digitális technológiák nemzetközi politikai aspektusai.
Dr. Kiss Rajmund 2000-ben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg első diplomáját. Ezt követően 2001-ben marketinget és kereskedelmet tanult Stockholmban, majd 2004-ben vállalatvezetési képzési programon vett részt Tokióban. 2006 és 2008 között hazánk legnagyobb ipari csoportja, a Videoton Holding Zrt. üzletfejlesztési igazgatója volt. Diplomata karrierjét Magyarország Szingapúri Nagykövetségén, a külgazdasági iroda vezető diplomatájaként kezdte 2008-ban. A két ország gazdasági kapcsolatai mellett regionális külgazdasági diplomata feladatot kapott hazánk Indonézia, Malajzia és Fülöp-szigetek gazdasági képviseletére is. Rövid idő alatt megválasztották a szingapúri Európai Kereskedelmi Kamara (EuroCham) elnökségi tagjának, melyet 2008-2011 között töltött be. 2012-2013 között a szingapúri magyar nagykövetségen első beosztotti pozícióban képviselte Magyarországot.
Magyarországra történő visszatérése után 2013-tól a Századvég Gazdaságkutató Intézet üzletfejlesztési igazgatójaként helyezkedett el. 2014-ben kinevezték Magyarország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) rendelt Állandó Képviselőjének Genfben, majd 2015-ben nagyköveti rangban részesült. 2017-ben Magyarország főtárgyalója volt az Exportfejlesztési Világfórum hazai rendezése érdekében folytatott tárgyalásokon, melyeken hazánk elnyerte a rendezés jogát.
Kiss Rajmund nagykövet tanulmányait tovább folytatta a Harvard Egyetemen, ahol 2013-ban elvégezte a Kennedy School of Government’s Emerging Leaders Executive Programot, valamint 2015-ben a Mastering Trade Policy Executive Programot. Még ugyanebben az évben az Oxfordi Egyetemen posztgraduális nemzetközi gazdasági diplomát, majd 2017-ben MBA diplomát szerzett az Oxfordi Egyetem Said Business School-ján.
Jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének mesteroktatója tárgyalási stratégia és külpolitikai döntéshozatal, gazdaságdiplomácia és üzleti diplomácia tárgyakból. 2021. februártól az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Diplomáciai Műhelyvezetője.
Dr. Mitrovits Miklós a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területei Közép-Európa 20. századi története, a magyar–lengyel történelmi kapcsolatok és a visegrádi négyek története. Négy magyar és három lengyel nyelvű monográfia szerzője, valamint több dokumentum- és tanulmánykötet szerkesztője. A Lengyel Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.
Drd. Nyilas Laura a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola másodéves doktorandusza, ahol a kelet-közép-európai régió, azon belül a visegrádi szubrégió a fő kutatási területe. A témában több tudományos publikációt is közölt, amelyekben a régió jelentőségét elemezte a változó világrenddel összefüggő biztonságpolitikai változások kontextusában. A konferencián bemutatott előadása a „A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EKÖP-24-3-85 KÓDSZÁMÚ EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAM – A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.”
Dr. Rada Péter a Budapesti Metropolitan Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese, ahol 2012 óta egyetemi docens. Emellett 2017 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense. Ezt megelőzően, 2015 és 2017 között a Magyar Nagykövetség diplomatájaként szolgált Washington D.C.-ben. Korábbi megbízatásai során dolgozott a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, valamint 2003 óta több magyar és külföldi egyetemen is oktatott. Tagja a German Marshall Fund US Marshall Memorial Fellowship programjának és a Munich Young Leaders csoportjának. Számos cikket és könyvfejezetet publikált biztonságpolitikáról és transzatlanti együttműködésről. 2008-2009-ben Fulbright ösztöndíjas vendégkutató volt a Johns Hopkins Egyetemen és a Columbia Egyetemen. Jelenleg társelnöke a International Political Science Association „Világrendek” kutatási bizottságának.
Dr. Szabó Tamás politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok tanszékének adjunktusa. Tanulmányait a Babeș‒Bolyai Tudományegyetem politikatudományi, majd nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakán végezte és regionális fejlesztésből szerzett magiszteri diplomát. Doktori fokozatát a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi kapcsolatok doktori iskolájában szerezte.
Kutatási területe: magyar‒román államközi kapcsolatok és az etnikai pártok külpolitikája
Dr. Szenkovics Dezső egyetemi docens, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dékánja. Tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetem végezte filozófia szakon, majd ugyanitt doktorált is. Fő kutatási területei a geopolitika, India modern kori története, Mohandász Karamcsand Gándhí politikafilozófiai gondolkodása, a magyar-indiai kulturális kapcsolatok.
Dr. Sztankai Krisztián őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának adjunktusa. Tanulmányait a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékén végezte. 2008-ban csatlakozott a Magyar Honvédséghez. Az elmúlt 17 év alatt szolgált Koszovóban (Taktikai Lélektani Csoport csoportparancsnokaként), Afganisztánban (civil-katonai kapcsolatok tisztjeként), Közép-afrikai Köztársaságban és Nyugat Szaharában (katonai megfigyelőként). 2020-ban szerezte meg PhD fokozatát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájában. A doktori disszertáció címe: A kulturális antropológia szerepe a haderőben. További kutatási területei: kulturális hírszerzés kialakítása a Magyar Honvédségben, Green-on-Blue támadások csökkentése, kulturális tudatosság a harcmezőn, kulturális képzések a Magyar Honvédség missziós felkészítésein, NATO és ENSZ missziós tapasztalatok gyűjtése és átadása.
Dr. Tálas Péter (1958) történész, politológus, biztonságpolitikai szakértő, a politikatudomány kandidátusa. 1985-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol 1994-ig egyetemi tanársegédként dolgozott. Ezt követően a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) munkatársa lett, 2003 és 2023 között pedig az intézet vezetője volt. 2024 januárjától a Ludovika - Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének kutatója egyetemi docensként. 1994-2000 között az MTV külsős szerkesztő-riporteréként is dolgozott. 269 tudományos közleményt publikált, közöttük 11 könyvet, 50 könyvrészletet, 139 tanulmányt jegyez szerzőként vagy társszerzőként, illetve további 16 kötetet szerkesztőként. 2008 óta főszerkesztője a Nemzet és Biztonság c. folyóiratnak. Fő kutatási területe a kelet-közép-európai térség biztonsága, a nemzetközi stratégiai folyamatok, a terrorizmus, a migráció, illetve a biztonság percepcionális kérdései.
Dr. Toth Szilárd habilitált egyetemi docens, a Jelenkor Története és Nemzetközi Tanulmányok tanszék tanszékvezetője, Magyar Történeti Intézet, BBTE. Kutatási területek: nemzetközi kapcsolatok, kisebbségtörténet, egyetemtörténet.
Dr. Toró Tibor a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense. Politikatudományokból szerzett MA (2006) és PhD (2013) diplomát filozófiából. Fő kutatási területei: nyelvpolitika, kisebbségi jogok, oktatás. Tanulmányai többek között a Nationalities Papers, Language Policy és Journal of Language Identity & Education folyóiratokban jelentek meg.
Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése.
Kolozsvári Kar
Cím: 400193 Kolozsvár, Tordai út (Calea Turzii) 4. sz., Kolozs megye, Románia
Tel.: +40-364-401-458
Fax.: +40-364-410-069
E-mail: office@kv.sapientia.ro
