Horváth Nóra - Filmművészet, fotóművészet, média szak, III. év

University of Gdansk, Gdansk, Lengyelország

A 2022/2023-as tanév első félévét Lengyelországban töltöttem, a University of Gdansk egyetemen. Lengyelország gazdag kultúrát tudhat magáénak, főleg filmek terén, ezért is esett a választásom rá. Mindenféleképpen egy élményekkel teli félévet tudhatok magam mögött, ami segített úgy a személyes, mint a szakmai, elméleti fejlődésemben egyaránt.

A sikeres pályázási eredmény után eljutottunk a tanulmányi szerződések kitöltéséhez, ami kezdetben bonyodalmakat okozott. Hetekkel a leadási határidő előtt próbáltam felvenni a kapcsolatot az ottani Erasmus+ koordinátorokkal és más ezügyben felelős személyekkel, de sajnos sikertelenül. Ez azért volt problémás, mert a Cultural Studies tanszéken belüli tantárgyak abszolút nem jutottak el hozzám, se az Erasmus+ kínálat, így egy olyan tantárgylistát kellett összeválogatnom, aminek szinte semmi köze sem volt a filmhez. Ez a LA During résznél nagyon könnyen megoldódott, mivel élőben sokkal gördülékenyebb volt az efféle ügyek lebonyolítása, mindenki segítőkésznek bizonyult.

A kiutazásom problémamentesen zajlott, szerencsére nem adódtak nehézségek ezt illetően. Bentlakásban laktam, ennek lefoglalása nagyon könnyű volt, mert időben jelentkeztem. Az adminisztráción jól kommunikáltak angolul, nem volt probléma ebből egyáltalán. A kapusnénik csak lengyelül tudtak, de még velük is el kellett és el lehetett néha beszélgetni a Google Translate segítségével.

A tanulmányi szerződés sikeres lezárása után elkezdődtek az órák is, amiket vegyesen osztályoznék. Kezdem a jókkal: egyik Erasmus-os tantárgycsomagból választott tantárgyam, a History of Poland in Films, amely angol nyelven folyt nagyon alaposan végigvezetett minket a lengyel történelmen, úgy Andrzej Wajda és Pawel Pawlikowski alkotásaival, akárcsak az amerikai, például Steven Spielberg romantizált szemszögét is bemutatva. Minőségi beszégetések, eszmefuttatások alakultak ki minden órán a különböző háttérrel rendelkező országokból jövő diákok között. Kellemes meglepetés volt a Philosophy of Media/Film analysis tantárgyam, amely szintén teljesen angol nyelven folyt és nagyon érdekes, új elemzési pontokról tanulhattunk. Ehhez hasonló órát még sosem hallgattam és mivel mindig is vonzott a filozófia, ezt igazán jól esett követni. Ezek mellett még volt pár olyan óra, ami megérte, de ezt a kettő volt számomra a legizgalmasabb. Kellemetlenség talán az volt három tantárgynál, hogy az órák 60 százaléka lengyelül folyt, a többi 40 pedig angolul, ezért néha szűkösen tudtunk csatlakozni ilyen-olyan megbeszélésekhez. A lengyel diákok igencsak barátságosaknak és nyíltaknak bizonyultak, megesett, hogy ők szóltak rá a tanárokra, hogy angolul folytassák: sokan örvendtek, hogy miattunk tudják gyakorolni az angoltudásukat és így mindenki jól járt ezekben a szituációkban.

Az időjárás az őszi-téli hónapokban nem kedvezett, de azért kaptam el napos heteket is és Gdansk igazán szép város, a ködös idő és a sötét is illik a város berendezéséhez, hangulatához. A nappali néha bús időjárást ellenpontozta a város éjszakai élete, ami számtalan szórakozási lehetőséget biztosított. Az oda készülőknek mindenképpen ajánlom a Jozef K. és Perro Negro kávézót, valamint a The Red Light Pub-ot.:)

A fentebb említett helyek hangulatához hozzá járult a sok Gdanskba látogató turista és nyilván az ebben a pár hónapban szerzett új barátaim társasága. Az ott kialakult szűkebb baráti körünk az Erasmus-os csapaton belül igen sokszínűre sikeredett, így könnyebb volt egy olyan országban lenni, aminek a nyelvét abszolút nem beszéljük és együtt fedezhettük fel az ottani mindennapokat, kávézókat, túrkálókat, kocsmákat, múzeumokat és koncerthelyiségeket.

Egyik legkedvesebb személyes történeteim egyike, amikor éppen az Erasmus+ diákoknak tartott ingyenes lengyel nyelvkurzusra mentem. Első alkalom volt, ezért még abban sem voltam teljesen biztos, hogy a megfelelő épületben vagyok-e vagy sem. Beszálltam a liftbe és még három velem egykorú diák szalad utánam és angolul mondják, hogy várjam meg a lifttel őket. Kérdik hányasra megyek, mondom, hogy a hármasra, pont jó, mert ők is. Angolul beszélgettünk, kiderült, hogy ők is Erasmus-os diákok, nemzetközi kapcsolatok szakon vannak, szeretik a várost, furának találják a lengyel nyelvet, mert nagyon eltér az övékétől. Megkérdeztem, hogy hova valósiak és mondják, hogy Románia. Kacagni sem tudtam hirtelen, annyira lefagytam, nem tudtam eldönteni, hogy poénkodnak vagy sem. Bukaresti diákok voltak, akikkel jó barátságot ápoltunk a félév alatt, mindig voltak így valakik, akik egy picit az otthonra emlékeztettek.

Abszolút nem bánom, hogy Lengyelországra esett a választásom. A sok elrettentő tanács ellenére fontos barátságokra tettem itt szert, amik kiváltják a negatívumokat. Minden bizonnyal boldogan fogok visszagondolni az ott eltöltött időre, barátaimra, akikkel már tervezzük a közös találkozót egy melegebb évszakban és a többi kellemetlenség eszembe sem fog jutni. A kezdeti nehézségek hamar elrendeződtek, sikeres vizsgaidőszakot tudhatok magam után és hát, minden jó, ha a vége jó. A beszámolóm klisés befejezése röviden: aki panaszkodni akar, az mindenhol és mindenben fog hibát találni, én mindenképpen ajánlom Gdansk-ot annak, aki kíváncsi rá.