Papp Csenge

A nevem Papp Csenge, harmadéves joghallgató vagyok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Eddigi tanulmányaim során sajnos még egyszer sem éltem az Erasmus+ programhoz hasonló lehetőségekkel, ezért nagy örömömre szolgál, hogy most beszámolhatok a 29. ELTE Kárpát-medencei Nyári Egyetem Erasmus+ hallgatói rövid vegyes mobilitási programon szerzett tapasztalataimról és élményeimről.

Több szekció közül lehetett választani, amelyek közül én a “Személyes fejlődés – egyén és társadalom” mellett döntöttem. Az első program egy közös filmnézés volt, amely a feldolgozott téma miatt igen közel állt a szívemhez. A Tősér Ádám által rendezett dokumentumfilm, a “DAC Film” a Dunaszerdahelyi Atlétikai Club (DAC) futballklub történetét mutatja be. Bár azt hittem, hogy csak egy futballcsapatról lesz szó, valójában a film bemutatta, hogy mennyit jelent ez a csapat a felvidéki magyarok számára, és milyen nagy mértékben járul hozzá az identitásuk megőrzéséhez. Tekintve, hogy a résztvevők túlnyomó többsége olyan térségből érkezett, ahol magyarként kisebbségben élnek, ez a program már az első este kiváló alapot adott számunkra a közös gondolkodáshoz és az érdemi beszélgetésekhez. A film megtekintése után beszélgetésre került sor, amely szintén nagyon tanulságos, egyben elgondolkodtató volt.

Másnap a hivatalos megnyitó után egy érdekes előadáson vehettünk részt, amely a “Gyermekjogok a New York-i Gyermekjogi egyezményben: védelemhez való jog kontra részvételhez való jog” címet viselte. Különösen tetszett ez a bemutató, hiszen szakmai szempontból ez állt hozzám a legközelebb. Az előadás és az ebéd után következtek a szabadidős programok. Több tevékenység közül lehetett választani, én pedig a vezetett budapesti városnézés mellett döntöttem, amit nem bántam meg. A túravezetőnk rengeteg érdekes,  ismert és kevésbé ismert helyet mutatott meg nekünk és mindenhol olyan információkat osztott meg velünk, amelyek a legtöbbünk számára addig ismeretlenek voltak, ezért a hatalmas hőség ellenére nagyon izgalmas és élvezhető volt a városnézés.

A következő napon már a választott szekcióink szerint lettünk csoportokra osztva, és így vehettünk részt az előadásokon. Az első ilyen alkalom egy asszertív és erőszakmentes kommunikációs gyakorlatokat tartalmazó foglalkozás volt, amely során megtanulhattuk,  hogyan sajátíthatjuk el ezeket a technikákat, illetve hogyan fejezhetjük ki magunkat megfelelően. Amellett, hogy nagyon hasznos gyakorlatokban vehettünk részt és elméleti alapokat is kaptunk, ez a tevékenység lehetőséget adott beszélgetésekre, ismerkedésekre és önreflexióra is. Az ebédet követően Dr. Zimányi Róbert előadásán vehettünk részt, amely az “Élet és minőség - az emberi erényektől az igazságosságon át a boldogságig a munkahelyi életben” címet kapta. Ez a bemutató kevésbé volt interaktív, viszont rendkívül érdekes és főleg a jövőre való tekintettel elképesztően hasznos és tanulságos volt. A nap további részében a Márton Áron Szakkollégium udvarán piknikeztünk, amely a finom ételek és a jó hangulat mellett kiváló alkalmat teremtett az ismerkedésre, beszélgetésre, közös témákat találni és kapcsolatok építeni.

Pénteken sor került a személyes kedvenc előadásomra, amely a “A kutatásban és az üzleti életben alkalmazott soft skill-ek” címet viselte. Véleményem szerint ez volt a legkiemelkedőbb és legsokszínűbb bemutató. Aktuális témát dolgozott fel, itt is lehetőséget kaptunk önreflexióra és interaktív gyakorlatokra. Ami különösen tetszett, az az alkalom felépítése volt: az elméleti részt mindig gyakorlat követte, és ez végig így váltakozott. Szükség volt arra, hogy bizonyos kérdések megválaszolásához mélyebben magunkba nézzünk és átgondoljunk egyes dolgokat. A légkör végig nagyon kötetlen, felszabadult és baráti volt. Az ebéd után sor került az előző napon, Dr. Zimányi Róbert által tartott szakmai program folytatására. Tekintve, hogy talán ez volt a legtágabb témát feldolgozó előadás, annak érdekében, hogy minél inkább kibontsuk, megértsük és feldolgozzuk a témát, két részre bontották, így pénteken folytattuk és ezzel mintegy keretbe foglalva lezártuk az előadások sorát. Ezek után következett a szabadidős program, mely az én esetemben ezúttal a Csillaghegyi Strand meglátogatása volt. A kánikulára való tekintettel ez volt a legfelfrissítőbb program, hiszen a vízben nem volt érezhető az a 40 fok, amely kint uralkodott.

Szombaton Szentendrére utaztunk el, ahol vezetett városnézés után szabadidős programra volt lehetőség. A napokon keresztül tapasztalt budapesti agglomeráció és a nagyvárosi zaj után kifejezetten jól esett ebbe a nyugodt városkába látogatni, amely egy igazi ékszerdoboz, amely mindenkit elvarázsolt. A városnézés során rengeteg információval gazdagodtunk a település múltjával és jelenével kapcsolatban, ami még inkább maradandóvá tette az élményt és tökéletes lezárása volt a Nyári Egyetemen eltöltött időnknek. 

Összességében én csak pozitív dolgokról tudok beszámolni a 29. ELTE Kárpát-medencei Nyári Egyetem Erasmus+ hallgatói rövid vegyes mobilitási programjával kapcsolatban. A szervezés nagyon szakszerű volt, a szervezők folyamatosan elérhetőek voltak, válaszolni tudtak a felmerülő kérdésekre és partnerek voltak az esetleges problémák megoldásában is. Az előadások színvonalasak, érdekesek és maradandóak voltak, az előadók pedig közvetlenül, partnerként álltak hozzánk. A hangulat végig baráti és kellemes volt, ezt pedig a résztvevők tették lehetővé a nyitott hozzáállásukkal. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már első nap megalakult egy Messenger csoport, ahova az összes jelenlevő bekerült és közös programokat beszéltünk meg. Rengeteg barátságot sikerült kialakítanom, amely külön öröm számomra. A Budapesten töltött hét után arra kellett rájönnöm, hogy sajnálom, hogy eddig nem éltem az ilyen és ehhez hasonló lehetőségekkel, viszont nagyon hálás vagyok azért, hogy ennek most része lehettem.