Tudományterület: Művészetek
Képzési ág: Filmművészet és média
Képzés időtartama: 6 félév (3 év)
Tandíj: 500 EUR/év
Évente meghirdetett helyek száma: 4 tandíjmentes, 5 költség-hozzájárulásos
Beiratkozási díj: 150 lej
Fontos időpontok itt
Miről lehet tanulni?
- Audiovizuális tartalomkészítés
- Média design
- Vizuális történetmesélés
- Forgatókönyvírás
- A filmművészet története és elmélete
- Az animációkészítés, -tervezés alapjai
- A fotográfia alapjai
- Fotó- és hangszerkesztés
- Vizuális kommunikáció, a média világa
Neked ajánljuk, ha…
- érdekel a vizuális kommunikáció, a kreatív írás
- szeretnél filmrendezést tanulni tapasztalt rendezőktől és operatőröktől
- érdekel a stábban, csoportban való kreatív munka
- olyan filmeket szeretnél készíteni, amelyeket nemzetközi filmfesztiválokon is bemutatnak
- érdekel a filmművészet története és elmélete, szeretsz filmekről gondolkodni, vitázni
Ezt tanulhatod:
- rendezői alapismeretek
- forgatókönyvírás és dramaturgia
- a filmművészet története és elmélete
- az animációs rendezés alapjai
- produceri és gyártásvezetői ismeretek
- bevezetés a vizuális nyelvbe és a kommunikáció tudományba
Mi leszel, ha nagy leszel?
- film- és tévérendező
- rendezőasszisztens
- forgatókönyvíró, dramaturg
- művészeti tanácsadó, filmterv készítő, filmes projektvezető
A felvételi jegy összetétele:
60% - kizáró jellegű képességvizsga
- Portfólió (kötelező, előre beadandó): a legjobb munkákból (írások, fotók, videók, grafikai vagy design munkák .ppt vagy .pdf formátumban).
- Fotós feladat: fotósorozat készítése, megadott téma és képszerkesztési szempontok alapján. Időtartama: 3-4 óra. (Megegyezik az operatőrök feladatával.)
- Kreatív írás feladat megadott téma alapján, majd erről való beszélgetés.
40% - írásbeli vizsga (azonos feladat mindhárom szakirány jelentkezőinek)
- Filmelemzés egy rövid filmrészlet alapján.
Bővebb leírás
A filmművészet, fotóművészet, média szak olyan fiatalokat vár, akik érdeklődést mutatnak a filmek iránt, szeretnek fotózni, és már kipróbálták a filmezést is, vagy úgy érzik, örömmel készítenének filmet. Ha te is ezek közé tartozol, és ezt választod, akkor itt megismerkedhetsz a filmművészet alapjaival, megtanulhatod, hogyan kell a kamerát kezelni, az ötleteidből kész forgatókönyvet írni, filmet rendezni és operatőri munkát végezni.
Az elsőéves általános, alapozó képzés után háromféle szakosodási lehetőség szerint alakul a tantárgyak listájának az összetétele:
- film- és tévérendezői szakirány;
- film- és tévéoperatőri szakirány;
- audiovizuális kommunikáció (forgatóköny- és reklámírás, animáció és fotózás).
Mindhárom esetben számos érdekes és kreatív feladat révén sajátíthatod el az ezeknek a szakirányoknak megfelelő szakmák alapjait. Lehetőséged lesz egyéni és csoportos foglalkozásokon részt venni, illetve különböző versenyeken, diákfilm-fesztiválokon bemutatni és megméretni az általad készített munkákat. Első évtől kezdődően párhuzamosan folyik az elméleti és a gyakorlati jellegű felkészítés. Az elméleti tantárgyak révén megismerheted a film történetét és a film nyelvét, művészi lehetőségeit, tanulhatsz a reklámokról, a filmgyártás jogi szabályairól és a filmek menedzselésének módozatairól meg egyéb, az általános műveltséget gazdagító témákról. A gyakorlati jellegű képzés során a tanulmányi évek előrehaladtával egyre több időt fordítunk arra, hogy a hallgatók a műhelygyakorlatok és egyénre szabott feladatok elvégzésével megismerjék a filmkészítés technikáit, a klasszikusnak számító eljárásoktól a digitális képszerkesztésig, betekintést nyerjenek a filmezés alapját képező fotográfia világába, kísérletezzenek a filmek vágási-szerkesztési eljárásaival, majd komolyabb feladatokként saját kisfilmeket készítsenek, vagy egész estés élő tévéműsor szerkesztését, megszervezését és bemutatását is megvalósítsák.
Akit érdekel, tanulhat részletesebben az animációról vagy a dokumentumfilmezésről, az irodalmi adaptációkról, írhat filmkritikákat, dolgozhat szövegkönyveken filmek, reklámok részére. A szemináriumokon megvitatásra kerülnek az egyetemes filmművészet jelentős és érdekes alkotásai. A tanév végi szakmai gyakorlat keretében szervezett alkotótáborban a szaktanárok vezetésével intenzív csapatmunka folyik, amely során mindenki megtalálhatja a saját tehetségéhez leginkább illő feladatot. A XX. század elején Kolozsváron termékeny filmgyártó élet volt, amely olyan világhírű filmesek karrierjét indította el, mint például Korda Sándor (Sir Alexander Korda) vagy Kertész Mihály (Michael Curtiz). A XXI. század elején a Filmművészet, fotóművészet, média szak keretében újból lehetőség nyílik felfedezni és teret adni azoknak a tehetségeknek, akik számára a film és a tévé világa jelent izgalmas és vonzó kihívást.
Részletesebb információk a felvételiről:
A felvételi átlag két jegyből tevődik össze:
a. Szóbeli, kizáró jellegű képességvizsga (60%)
b. Írásbeli vizsga (40%)
a. Szóbeli, kizáró jellegű képességvizsga
Osztályozása a végső jegy 60%-át jelenti.
A legkisebb átmenő jegy: 6-os. (Ennél kisebb jeggyel nem lehet az írásbeli vizsgákra jelentkezni.)
A képességvizsga három részből áll:
- Minden felvételizőnek össze kell állítani pdf vagy ppt formátumban egy portfóliót, amelyben a szak jellegének megfelelő előzetes tevékenységéről, legjobb munkáiról számol be. A portfóliót feltöltheti a a beiratkozás ideje alatt (legkésőbb 2025. szeptember 6-án, 12:00 óráig) az iratkozást visszaigazoló emailben megadott internetes tárhelyre a saját nevével jelzett mappába. Amennyiben ezek a munkák már online vannak (YouTube-on, saját drive-on, stb.), akkor készítsen egy listát (word vagy pdf fájl formában) a munkák megnevezésével és a megfelelő linkekkel, és azt töltse föl a mappába. Mindezeket a munkákat kinyomtatott formában is magával hozhatja a felvételire. A portfólió tartalmazhat: saját készítésű fényképet vagy filmet, már publikált vagy publikáció előtt álló filmkritikát, működő html vagy flash weboldal-tervezetet, esetleg multimédiával kapcsolatos egyéb munkát. A képességvizsgán pontozzuk a portfóliót is, abból kiindulva kérdéseket fogalmazunk meg, szakmai beszélgetést kezdeményezünk.
- Fotós feladatból, amelyet a felvételiző a helyszínen kap meg, és megadott időkeretben, a szakirányoknak megfelelő témák, szempontok szerint kell elvégezni. A szóbeli keretében a felvételizők fotós feladatát is kiértékeljük.
- Szakirányoknak megfelelően szakmai feladatokból (rendezői szakirány esetén kreatív írás) és azok szóbeli kiértékeléséből.
b. Írásbeli vizsga
Osztályozása a végső jegy 40%-át jelenti.
Ezen a vizsgán felmérjük, hogy a felvételizőnek van-e rálátása a mozgóképkultúra jelenségeire, rendelkezik-e egy minimális általános műveltséggel, elemzőkészséggel általában a képkultúra és a filmművészet területén. Felmérjük a felvételiző megfigyelőkészségét, képi látásmódra történő reflektálóképességét.
Tudnivalók az írásbeli feladatról:
- egy (kb. 10-15 perces) filmrészlet elemzése, kérdések mentén
- az írásbeli vizsga időtartama max. 90 perc (a részletet levetítésének ideje nem számít bele a vizsgaidőbe)
- a vizsgára való felkészülésben sokat segíthet az alábbi ajánlott filmek és olvasmányok ismerete, az ajánlott szempontok figyelembevétele:
Ajánlások a képességvizsgára és a filmelemzésre való felkészüléshez
Nézzük meg a következő filmeket!
Ezeken kívül ajánlott, hogy még ismerjünk legalább 2-3 filmet, amely reprezentatívnak tekinthető a filmtörténet valamely korszakát, területét tekintve.
Ajánlott filmjeink:
- Fritz Lang: Metropolis (1927)
- Charlie Chaplin filmjei (Aranyláz, Nagyvárosi fények, stb.)
- Luis Buñuel: Föld kenyér nélkül (Las Hurdes, 1933)
- Orson Welles: Az aranypolgár (Citizen Kane, 1941)
- Federico Fellini: Országúton (La strada, 1954)
- Howard Hawks: Rio Bravo (1959)
- François Truffaut: Jules és Jim (Jules et Jim, 1962)
- Michelangelo Antonioni: Nagyítás (Blow Up, 1966)
- Huszárik Zoltán: Elégia (1965) (+alapfilmek.hu)
- Dárday István - Szalai Györgyi: Jutalomutazás (1974)
- Jiři Menzel: Sörgyári capriccio (Postriziny, 1980)
- Lucian Pintilie: Miért húzzák a harangokat? (De ce trag clopotele, Mitică, 1981)
- Bereményi Géza: Eldorádó (1988) (+alapfilmek.hu)
- Ethan és Joel Coen: A nagy Lebowski (The Big Lebowski, 1998)
- Corneliu Porumboiu: Forradalmárok (A fost sau n-a fost?, 2006) (+prae.hu)
- Cristian Mungiu: Négy hónap, három hét és két nap (4 luni, 3 săptămâni si 2 zile, 2007)
- Hajdu Szabolcs: Bibliothèque Pascal (2010)
- Tarr Béla: A torinói ló (2011) (+alapfilmek.hu)
- Enyedi Ildikó: Testről és lélekről (2017) (+alapfilmek.hu)
Mit kell tudni ezekről a filmekről? Ajánlott szempontok a filmelemzéshez:
- alapvető információk a film rendezőjéről, főszereplőiről stb.;
- a film által ábrázolt események, problémák történelmi kontextusba helyezése (milyen korban játszódik, adott esetben milyen valós helyzet vagy események adják a történet hátterét);
- a film elhelyezése a filmtörténetben, a film műfaji és stílustörténeti besorolása, alapvető stiláris eszközei, műfaji meghatározó jegyei, képvilágának jellemzése;
- a film értelmezése;
- a film kapcsolata más művészetekkel: például irodalmi művel való összevetése, ami alapján készült (adott esetben), irodalmi stílus, aminek eljárásaival párhuzamba állítható, esetleg festői stílus, ami hasonlítható hozzá.
Megjegyzések:
A filmekhez felhasználható bármilyen segédanyag: filmlexikonok, kézikönyvek, internetes források stb.
Nagyon jó, ha a felvételiző lehetőség szerint nemcsak ennyit, hanem minél több filmet ismer az egyetemes filmtörténet jelentős alkotásaiból. Ehhez segítséget nyújthatnak a különböző platformokon elérhető filmmel, filmtörténettel kapcsolatos ismeretterjesztő dokumentumfilmek, videóesszék is. Kihasználhatók ezen kívül a különböző helyi filmklubok vagy művészmozik vetítései. A Sapientia EMTE kolozsvári kari könyvtárából kölcsönözhetők a fent megnevezetteken kívül egyéb fontos filmtörténeti jelentőségű alkotások is.
Fontos, hogy a felvételiző tudja elemezni egy általa ismert televíziós csatorna műsorszerkezetét, illetve egy-egy jellemző műsorát.
Ajánlott olvasmányok:
- A Filmvilág (http://filmvilag.hu), Metropolis (http://metropolis.org.hu/) folyóiratokban, a Filmkultúra (http://www.filmkultura.hu) internetes folyóiratban, a Filmtettben (http://www.filmtett.ro/) megjelent filmtörténeti és filmelméleti tárgyú írások, kritikák.
- Bara Katalin - Csutak Judit, Balázs Géza - Benkes Zsuzsa: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára. T3 Kiadó, 2004. Film és irodalom. Látvány és értelmezés című fejezet (62-67. old.)
- Bíró Yvette: A hetedik művészet. (A film formanyelve. A film drámaisága.) Budapest, Osiris, 1998.
- Hartai László - Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret. Budapest, Korona Kiadó, 1998.
- Mozgóképkultúra és médiaismeret szöveggyűjtemény (interneten letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisából, http://mek.niif.hu/00100/00125/00125.pdf)
- Film- és médiafogalmak kisszótára. Budapest, Korona Kiadó, 2002.
- Az interneten olvasható ismeretterjesztő anyagok a mozgóképkultúrára, filmelméletre vagy filmtörténetre vonatkozóan (például magyar filmtörténetre vonatkozóan: http://magyar.film.hu/, http://www.filmtortenet.hu/, az egyetemes filmtörténethez, filmelmélethez angol nyelven: http://www.filmsite.org/filmh.html, http://www.offscreen.com/, http://www.sensesofcinema.com/,stb.)
Felvételi írásbeli vizsgalap minta:
