Leforgott az idei második mesteris záróvizsgafilm is

Hírek Leforgott az idei második mesteris záróvizsgafilm is

2022. május 30.

Lestyán Kata rendező Ilyés Dániel operatőrrel dolgozott az Anyánk és mi című projektjén és a következőket mesélte a munkálatokról:

„Az Anyánk és mi című filmtervem alapötlete már nagyon régen megszületett a fejemben, de időbe telt, mire eljutott arra a szintre, hogy egy forgatókönyv keretei közé tudjam helyezni. Mivel a téma némiképp személyes indíttatású, így nagyon kíváncsi és izgatott voltam azzal kapcsolatban, hogy hogyan fog kinézni filmen az, ami eddig csak a fejmben volt. Sok félelem volt bennem azzal kapcsolatban, hogy vajon sikerül-e megteremteni azt a hangulatot, amit elképzeltünk, hogy a szomorú és feszült szituációknak valóban érződni fog-e a súlya, illetve hogy az ebből való felszabadulás érzését is sikerül-e majd megragadni.

Különös kihívás volt számomra megtalálni a színészeket, akiket a karakterekhez tudok hitelesen társítani, hiszen elég konkrét kép volt a fejemben ezt illetően. Végül három marosvásárhelyi színésznővel sikerült együtt dolgozni, akikkel nagyon élveztem a közös munkát: Gréti karakterét Farkas Eszter keltette életre, az anya, Magda szerepében B. Fülöp Erzsébetet láthatjuk majd, a nővér, Nóra szerepét pedig Kádár Noémi játszotta el.

A film forgatása Kolozsvártól néhány kilóméterre, Szászfenesen zajlott, május 13.-án kezdődött és május 15.-én éjszaka zárult le.

Nehezítő körülmény volt megszervezni minden nap a stáb, illetve a színészek szállítását, hisz a nagy forgalom miatt elég sok időbe telt az utazás, főként napközben.

Az igazat megvallva az első nap nehezen indult, hisz úgy vélem mindig időbe telik míg a társaság megszokja egymás személyiségét, illetve egymás munkatempóját. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a tervezett reggeli kezdés helyett csak délután tudtunk kezdeni forogni, mert a főszereplő vonatja csak délutánra érkezett meg. Dél körül mentünk ki a helyszínre, ami egy családi ház volt, és itt kihasználva az időt felmértük a terepet, illetve a látványtervező vezetésével berendeztük a film tereit.

Nagyobb nehézségként tárult elénk azon jelenet megvalósítása, amikor világítási trükkökkel szerettük volna elérni, hogy nappalból este legyen mindössze néhány másodperc leforgása alatt. Idő volt, míg kitaláltuk, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani, de végül sikerült megoldani. Az idővesztés miatt viszont egy jelenetet teljesen át kellett tennünk egy másik napra.

Második nap már gördülékenyebben ment a munka, ekkor már megérkezett B. Fülöp Erzsébet is, így a kétszereplős jeleneteket forgattuk le, illetve az előző napról elmaradt esti jelenetet is sikerült bepótolnunk.

A harmadik nap nehézségei leginkább abból adódtak, hogy a színészek programját is figyelembe kellett vennünk, akinek adott időpontban indulniuk kellett vissza Marosvásárhelyre, így ez plusz stresszfaktorként szolgált. Erre a napra maradt néhány kép felvétele, amelyekkel kiegészítettük az előző napi felvételeket, illetve a háromszereplős jelenet, mely elég összetettnek bizonyult. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy esti jelentről lévén szó sötétre lett volna szükségünk, viszont két színésznek tíz órakor már indulnia kellett. Végül sikerült megoldani azt, hogy nappalból estét csináljunk, így időben sikerült befejezni a jelenet felvételét. A két színésznő távozása után Eszterrel, a főszereplővel még felvettünk egy rövid jelenetet, amellyel le is zártuk a forgatást.

A forgatás lezárta után vegyes érzések kavarogtak bennem, boldog voltam, hogy sikerült véghezvinni, hogy a nehéz, stresszel teli időszaknak végül meglett eredménye, ugyanakkor a rengeteg akadály és nehézség ellenére, egy kis melankólia is úrrá lett rajtam, hisz a forgatások csapatmunkája által mindig nagyon sokat tanulok, és arra néhány napra a stáb már-már család lesz, ami a forgatás lezárta után szétszéled.

A forgatás másnapján viszont egy dolgot nagyon erősen éreztem, amiben nem volt semmi kettősség ez pedig a hála érzése volt. Hálás vagyok elsősorban a stábnak, hogy időt és főként energiát nem sajnálva egy emberként dolgoztak az általam megálmodott kis projekten, amit végig a szívükön viseltek.

Legelőször hatalmas köszönettel tartozom Ilyés Dani operatőrömnek, aki mindig arra törekedett, hogy a közösen megálmodott vízió a kamera szemén keresztül megszülessen olyannak, mint ahogy azt elképzeltük; köszönet Csomós Attila operatőrasszisztensenek, aki mindebben segédkezett és saját ötleteivel is színesítette a munkát; köszönet Kerestély Dóra rendezőasszistensnek, aki felügyelte és összefogta az egész csapatot; köszönet Sós Beátának, aki létrehozta azt a látványvilágot, mind a tér, mind a jelemezek szintjén, amely által film világa és karakterei sokkal „többek” lettek; köszönet Bőjte Zalánnak a különleges világítás kitalálásért, és megvalósításáért; köszönet Székely Petinek, aki hangrögzítésért felelt, de bárhol szükség volt egy emberre, ő mindig ott termett; köszönet Salamon Orsolyának a gyártási feladatok lebonyolításáért, amelyek sokszor nem voltak egyszerűek és végül köszönet Halászy Kamillának a csodálatos werkfotókért, melyek által örökre megmarad ez az egész élmény.