Németországi tanulmányi mobilitáson vettek részt jogász hallgatóink

Hírek Németországi tanulmányi mobilitáson vettek részt jogász hallgatóink

2023. március 9.

együttműködés tudomány oktatás Erasmus+ jog hallgatóink

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, valamint a Justus-Liebig-Universität Gießen, vagyis a Giesseni Egyetem közös szervezésében e három egyetem diákjai egyhetes szemináriumon vettek részt a Giesseni Egyetem rauischholzhauseni kastélyában.

A három egyetem együttműködése 2022 őszén kezdődött azzal, hogy egy online tájékoztató keretében a programkoordinátorok ismertették a programot, annak célját és a program keretében megvalósítandó feladatokat. A kutatási tevékenység háromfős csoportokba szerveződve valósult meg. A háromtagú kutatócsoportok személyi összetétele kapcsán kifejezetten érdekes volt, hogy a három egyetem egy-egy hallgatójának kellett együttműködnie a megadott kutatási téma kidolgozásában, ami így a kutatási tevékenység nemzetközi jellegét erősítette, és ezzel együtt nyilvánvalóvá tette az ilyen keretek között zajló együttműködések nehézségeit, illetve előnyeit és azt, hogy a jogrendszerek közötti különbségekről szóló érdemi eszmecsere akkor is lehetséges, ha az adott jogrendszerben alkalmazott nyelvek és szakterminológia között űr tátong.

A félév során feltárt kutatási eredményeket összefoglaló zárótanulmányokat a már említett németországi szemináriumon kellett kutató csoportoknak bemutatniuk. A hallgatóságot a szemináriumon elsősorban a témavezető oktatók, illetve a többi csoport tagjai alkották.

A kolozsvári csapat (amelynek tagjai különböző kutatócsoportokba voltak beosztva) hétfőn, azaz 2023. február 20-án hajnalban repült Dortmundba, ahonnan a festői tájjal rendelkező Rauischholzhausenbe, a Giesseni Egyetem kastélyába mentünk. A hétfői nap utazással és ismerkedéssel telt, még nem voltak szakmai programok, ellenben az izgalom meglehetősen nagy volt, ugyanis a kutatási eredményeket összefoglaló tanulmányok bemutatására szervezett konferencia másnap kezdődött.

Kedden volt tehát az első nagy nap. A hivatalos megnyitót követően sor került a kutatási eredmények bemutatására. Az első konferencianap a jogtörténeti előadásoké volt.

Elsőként Kovács Bence és társai mutatták be kutatási eredményeiket. Témájuk a polgári jogi kodifikáció magyar és román fejlődéstörténete volt. A félórás előadásokat minden esetben egy hosszabb, tartalmas beszélgetés, vita követte.

Másodikként Szabó Erzsébet Zsófia és csapata adott elő a XX. századi diktatúrák fennállása alatt létező német, magyar és román magánjog alakulásáról, sajátosságairól. Az előadás után számos érdekes kérdés merült fel, amelyek főként ingatlanok adásvételére vonatkoztak.

A keddi nap záróakkordja szintén egy jogtörténeti előadás volt, amely Magyarország és Románia államosítási, kollektivizálási, reprivatizációs és privatizációs folyamataiba, valamint az ezekkel kapcsolatos visszásságokba nyújtott mélyebb betekintést.

A konferencia második napjának tematikája már a hatályos kereskedelmi és társasági jog területén felmerülő kérdések köré összpontosult.

Az első előadás a német és magyar magánjog, kereskedelmi jog és társasági jog főbb vonásainak, jelleadó ismérveinek összehasonlítását tűzte ki célul. Ezt követte Iklandi Boglárka és kutatótársának előadása, amelyben a német és a román társasági jogi szabályozása alapján a jogi személlyel és jogi személy jellemzőivel foglalkoztak.

Incze Izabella Janka és kollégája a korlátolt felelősségű társaság, valamint a részvénytársaság alaptökéjének (törzstőkéjének) felemeléséről, valamit e társasági formák tőkéjének védeleméről prezentált. Előadásuk témájának bemutatására szintén a német és román társasági szabályozás tükrében került sor.

A második konferencianap utolsó előadása a társasági ügyvezető felelősségéről szólt a német, a román, illetve a szerb társasági jogi normaanyag alapján. Az ügyvezetői felelősség körül felmerülő kérdéseket Szabó Kriszta és kutatótársai foglalták össze.

A mozgalmas szakmai napot szabadidős tevékenység kísérte. A szabadidős program a kastély körül telt, az est fénypontja – az informális keretek között zajló „szakmázás” mellett – pedig a Frankfurt–Napoli mérközés volt, amit mindenki izgatottan figyelt.

Csütörtökön, vagyis a konferencia utolsó napján Nagy Gellért az uniós jog átültetésének magánjogra gyakorolt hatásáról adott elő kutatótársával. Előadásukban a vizsgált téma romániai, magyarországi és németországi vonatkozásait ismertették. Az ezt következő előadások az ESG fenntarthatósági céljairól szóltak a tőkepiaci szabályozás alapján.

Balla Bulcsú és kollégái az előadássorozatot a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan felmerülő jogi problémákra potenciálisan alkalmazható horvát, lengyel és román magánjogi szabályozás összehasonlításával zárták.

Németországi utunk ezzel még nem ért véget, részt vehettünk egy szervezett falutúrán, majd két nagyobb kiránduláson.

Első utunk Majna-Frankfurt történelmi központjába vezetett. Tudni érdemes, hogy a helységet a második világháború gyötrelmei miatt lényegében újra kellett építeni, ugyanis eredeti állapotban csak a templom maradt meg, a bombázásokat csak „élte túl”. A bank szektor meghatározó szerepet tölt be a város életében és annak arculatát is szinte teljesen ez határozza meg. Ennek ellenére a mi esténket a frankfurti naplemente határozta meg, melyet 246 méter magasból nézhettünk végig, a Main Towerből. Egyedi élmény volt továbbá megkóstolni a helyi különlegességet, különosen a tradicionális almabort, amire a helyiek rendkívül büszkék.

Kirándulásunk második helyszíne Marburg volt. Ez egy egyetemi város, aminek a magyar történelem szempontjából is van relevanciája, ugyanis Árpád-házi Szent Erzsébet élete legnagyobb részét itt élte le. Árpád-házi Szent Erzsébet halála utáni szentté avatására (kanonizálására) szintén Marburgban került sor. A várost még érdekesebbé teszi, hogy a Grimm testvérek itt tanultak jogásznak. Érdekes módon Marburgot a háborúk szinte teljesen megkímélték, házai és sikátorai így tökéletesen érzékeltetik évszázados múltját.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy hatalmas élmény volt ebben a nemzetközi mobilitási programban részt venni, ugyanis sikerült a német, horvát, szerb, lengyel és magyarországi joghallgatókkal egy – remélhetőleg a jövőben is – eredményes szakmai kapcsolatot kialakítani. Úgy gondolom, hogy az ehhez hasonló alkalmakat nem szabad kihagyni az egyetemi évek alatt, hiszen ezek olyan pótolhatatlan élményekkel gazdagítanak, amelyekre más úton szert tenni nem lehet.

*A beszámolót Szabó Erzsébet Zsófia írta.

Hírek