Reakció a Transtelex portálon megjelent cikkre

Hírek Reakció a Transtelex portálon megjelent cikkre

2022. december 19.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, missziójánál fogva, a létrejöttétől kezdve mindmáig elkötelezett a romániai magyar felsőoktatás fejlődése és minél szélesebb képzési kínálata biztosításának ügye mellett. Ebben a szellemben, ahogyan az eddigiekben is, meggyőződéses partnere marad a magyar felsőoktatás ügyét szolgáló intézményközi együttműködéseknek, a közös stratégiák követésének. Eme közös célok együttes követésének jegyében és lehetőségében őszinte reményünket fejezzük ki a tekintetben, hogy a Transtelex portálon 2022. december 15-én közzétett nyilatkozataiért dr. Soós Anna docens asszony, a BBTE magyar tagozatának rektorhelyettese a közeljövőben elnézést fog majd kérni azoktól, akiket mind szakmai, mind pedig emberi méltóságukban megsértett: a Sapientia EMTE mintegy 200 főállású, valamint közel ugyanennyi társult, óraadó oktatójától, a Sapientia EMTE közel 2300 hallgatójától, valamint mintegy 7500 végzett egyetemi hallgatójától, illetve a Székelyföldön román nyelvet oktató tanárkollégáktól.

Ami a Transtelex portálon 2022. december 15-én közzétett írás egészét illeti (https://transtelex.ro/komplex/2022/12/15/fejetlenseg-az-erdelyi-magyar-felsooktatasban-az-allami-kepzes-karara-erosodik-budapesti-tamogatassal-a-sapientia), tekintettel arra, hogy a szerző, az újságírói deontológia teljes mellőzésével, a megkérdezett interjúalanyok állításait egyszerűen átírja („Ennélfogva a »stratégiai komplementaritás« kikerült – írta válaszában az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke”, szemben az eredeti, írásban a szerzőhöz eljuttatott szöveggel: „Ennélfogva a „stratégiai komplementaritás” elve nem „kikerült” a fejlesztési stratégiából, és a dokumentum ezúttal is pontosan rögzíti, miszerint az intézmény küldetésnyilatkozatának megfelelően fogalmazódnak meg benne a konkrét fejlesztési lépések”), az írott nyilatkozatok tartalmából tetszés szerint szemelget, idézget, illetve jónéhány tárgyi tévedést tartalmaz (bármikor dokumentálható például, hogy a Sapientia EMTE tíz olyan szakot működtet, mely létezik a BBTE kínálatában is, s hogy ezek közül 6 képzést a Sapientia indított el elsőként) az alábbiakban teljes egészében idézzük Kató Bélának, a Sapientia Alapítvány elnökének a Transtelex kérdéseire írásban eljuttatott válaszait:

„Tisztelt Cseke Péter úr!

Alulírotthoz, illetve Brendus Réka kurátor asszonyhoz eljuttatott kérdéseit köszönettel megkaptuk. Az erdélyi magyar felsőoktatással, ezen belül pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos felvetéseire a válaszaim a következők:

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), illetve a Sapientia EMTE keretében egyaránt működő, ún. „párhuzamos” magyar szakok esetében mindenekelőtt a tényállást fontos leszögezni. Jelen pillanatban a BBTE teljes, alap- és mesterszakos magyar nyelvű szakkínálata 8,85%-ának van „párhuzamos” megfelelője a Sapientia EMTE keretében. Ugyanez a párhuzamosság a Sapientia EMTE felől nézve 22,22%, tehát az alap- és mesterképzéses szakok szűk egynegyedének van megfelelője a BBTE keretében is. Ezek a tények bizonyára segíthetnek abban, hogy a kérdést a megfelelő helyen és a megfelelő súllyal kezeljük, illetve hogy a százalékok kapcsán azt is megállapíthassuk: a Sapientia EMTE keretében működő szakok 91,15%-a (illetve 77,78%-a) olyan képzéseket jelent, melyek nem működtek (és működnek) a BBTE keretében, s melyek jelentős mértékben járultak hozzá a romániai magyar fiatalok anyanyelvű felsőoktatási lehetőségeinek bővítéséhez. Ebben a szellemben jött létre az elmúlt bő húsz esztendőben a Sapientia EMTE keretében a magyar nyelvű mérnökképzés, a magyar nyelvű agrároktatás, a biotechnológiai, élelmiszertudományi oktatás, hogy csupán csak néhány példát említsek. A Sapientia Alapítványnak, illetve a Sapientia EMTE-nek a jövő tekintetében is az az elsődleges célja, hogy olyan szakokat indítson, melyek folyamatosan növelik a Romániában magyar nyelven hozzáférhető egyetemi képzések palettáját, értelemszerűen hozzá igazítva („komplementer” jelleggel) a már létező szakkínálathoz.

Ebben a kontextusban, e tények ismeretében azt állítani, hogy a Sapientia Alapítvány és a Sapientia EMTE az erdélyi magyar nyelvű szakkínálat „elsorvasztásához”, „megszűnéséhez” járulna hozzá, számomra sajnos értelmezhetetlen. Mint ahogyan az is nehezen érthető, hogy eme állításokkal szemben a BBTE magyar tagozatának nyilvános kommunikációjából az olvasható ki, hogy nincsenek hallgatói létszámproblémák, a tagozat diáklétszáma pedig folyamatosan növekszik. (Lásd pl. https://maszol.ro/belfold/Tanevnyitot-tartottak-a-BabesBolyai-Tudomanyegyetem-Magyar-Tagozatan) Amennyiben ez így van, a Sapientia EMTE – alapító stratégiáinak megfelelően – valóban hozzáadott értékkel bír az erdélyi felsőoktatásban, hisz bekapcsolt a magyar nyelvű egyetemi képzésekbe olyan hallgatókat, akik vagy az anyanyelvű, illetve a regionális kínálat hiánya miatt, vagy pedig anyagi lehetőségeik okán egyébként soha nem jelentek volna meg az erdélyi magyar felsőoktatásban.

A Sapientia EMTE, illetve a BBTE keretében párhuzamosan működő szakok esetében megjegyzendő, hogy több olyan képzés is van – pl. fotó, film, média vagy környezettudomány – melyek előbb a Sapientia EMTE keretében indultak el mint hiánypótló szakok, majd pedig később megjelentek az állami magyar nyelvű, jelesül a BBTE szakkínálatában is. Talán az állami magyar nyelvű felsőoktatás esetében is indokoltabb lett volna (és lenne most is) olyan magyar nyelvű képzéseket elindítani, melyek nem léteznek egyetlen magyar nyelvű felsőoktatást nyújtó intézmény kínálatában sem, de amelyek változatlanul hiányoznak a teljes spektrumú romániai magyar felsőoktatásból. Ilyen területek lehetnek az építőmérnöki, művészeti, állatorvosi stb. ágazatok, melyek igen költséges képzési területek, s melyek esetében valóban indokoltabb lenne román állami költségvetésből, és nem magyarországi támogatásból bővíteni a magyar nyelvű szakkínálatot.

A román állami forrásokkal kapcsolatos, levelében szereplő kérdésfelvetések kapcsán ugyanakkor megjegyezném, hogy amennyiben az állami magyar felsőoktatásban létező képzések működését a román állam valóban fenntartja (ahogyan ezt a magyar tagozat vezetői a sajtóban is többszörösen megfogalmazták), akkor miért van szükség a magyar állam részéről nyújtott anyagi támogatás bevonására is a BBTE keretében? Hogy csak egyetlen példát említsek, a magyar állam által finanszírozott Makovecz-program olyan anyagi erőforrásokat juttat el éves rendszerességgel a BBTE részére, melyek az egyes szakok kötelező alaptanterveihez tartozó előadások, szemináriumok vendégoktatókkal való lefedésének bérezési kiadásait biztosítják.

A Sapientia EMTE Küldetésnyilatkozata, valamint a 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó Fejlesztési stratégiája két különböző dokumentum, különböző célokkal és eltérő finalitással. A meghatározott periódusokra vonatkozó intézményi fejlesztési stratégiák összhangban kell legyenek az intézmény általános missziójával (ennek követése a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának a feladata), de céljuk nem az általános elvek megismétlése, hanem a konkrét fejlesztési irányok vázolása. Ennélfogva a „stratégiai komplementaritás” elve nem „kikerült” a fejlesztési stratégiából, és a dokumentum ezúttal is pontosan rögzíti, miszerint az intézmény küldetésnyilatkozatának megfelelően fogalmazódnak meg benne a konkrét fejlesztési lépések. A Sapientia Alapítvány és a Sapientia EMTE elsődleges célja az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás képzési spektrumának további bővítése, az állami, illetve a magán, magyar nyelvű felsőoktatásból jelenleg még hiányzó szakok indítása révén.
A Sapientia Alapítványnak, illetve a Sapientia EMTE-nek létezik (dokumentumokba foglaltan is) a maga fejlesztési stratégiája. Bizonyára van ilyen stratégia a BBTE magyar tagozatán (vagy más, az erdélyi magyar felsőoktatásban implikált intézmény esetében) is, és valóban célszerű, ha ezek a stratégiák kölcsönösen figyelembe veszik egymás szempontjait: a Sapientia a BBTE magyar oktatóinak aggályait, a BBTE pedig a Sapientia oktatóiét. A magunk részéről csak megerősíteni tudom, hogy amint az eddigiekben, a Sapientia Alapítvány és a Sapientia EMTE a jövőben is nyitott és partner kíván lenni az erdélyi (állami és magán) magyar felsőoktatás egységes fejlesztési stratégiája megvitatásában, a felmerülő problémák és nézetkülönbségek tisztázásában. Mindezek ellenére a rendszerváltás óta eltelt három évtized erdélyi felsőoktatáspolitikája jelentős részben sikeresnek tekinthető, hiszen mára mind szakkínálatában, mind földrajzi kiterjedésében kialakult Erdélyben egy olyan magyar nyelvű felsőoktatási hálózat (3 állami magyar tagozat, illetve 3 magánegyetem), mely szignifikáns mértékben növelte az erdélyi magyar fiatalok minőségi anyanyelvi felsőoktatáshoz való hozzáférését. Ebben pedig a Sapientia EMTE, illetve az őt létrehozó és támogató Sapientia Alapítvány és magyar kormány kétségtelenül fontos szerepet töltött és tölt be a jövőben is.

Kató Béla,
a Sapientia Alapítvány elnöke”

A magunk részéről csak bölcsességet és józanságot tudunk kívánni a Transtelex portálnak az erdélyi magyar társadalom, annak közügyei, nyilvánossága, ezen belül pedig oktatáspolitikája, az egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia feletti őrködéséhez. Bár ez utóbbinak a megvalósulását, a fentiekben hivatkozott írás „objektivitása” révén, minden bizonnyal nem előre vitte, hanem sokkal inkább hátrább vetette.

Mintegy kétszáz egyetemi oktató és 2300 egyetemi hallgató nevében,

dr. Tonk Márton egyetemi tanár,
a Sapientia EMTE rektora

Hírek