Biró Árpád

A 2025. május 5–9. között megrendezett The Human Body in Motion című Blended Intensive Programme (BIP) helyszíne Eger volt, amelyet az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szervezett. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy részt vehettem ezen az eseményen, hiszen egy nemzetközi, interdiszciplináris közegben fejlődhettem szakmailag és emberileg is. A program sokszínűsége és az előadások, workshopok minősége azt mutatta, hogy a szervezők nagy gondot fordítottak a résztvevők tudásának bővítésére. Már az első naptól kezdve érezhető volt, hogy egy támogató és inspiráló közegbe csöppentünk.

Ez az egy hetes mobilitási program (2025. május 5-9 között) nagyon érdekes volt számomra, mert egy olyan szakmai ágazatba nyerhettem betekintést, ami számomra még ismeretlen volt. Ennek ellenére nagyon sok segítséget kaptam a szervezőktől, akik mindenben segítettek eligazodni. De, nem felejthetem ki vezető a tanáromat sem, mivel a program alatt folyamatosan segített, ha kérdésem volt. 

Emellett nem lehet elhanyagolni azt sem, hogy Slow Film Festivalt szervező tanárokon kívül, a diákok is nagyon közvetlenek voltak. Az egyik legjobb megoldás a szabadidős programok szervezése volt, amit mindenki élvezett, illetve egy túra keretein belül bemutatták az összes érdekességet a városban és így a későbbiekben sokkal könnyebb volt tájékozódás a helyszínek között, illetve a városban is.

Szakmai szempontból úgy érzem, hogy nagyon intenzív volt ez a periódus mivel a fizikai gyakorlatokon kívül voltak mesterkurzusok is tartva, ahol elméleti tudásomat is fejleszteni tudtam. Viszont, számomra a legélvezetesebb a szakmai stúdiógyakorlat volt az EKKE-s diákokkal, mert ennek köszönhetően kaptam egy kis betekintést egy másik filmes egyetem működésébe és az ottani diákok csapatdinamikájába. Abból a szempontból tetszett a legjobban, hogy nem egy konkrét kurzus volt megadva, ami viszont szabadságot adott, hogy tényleg olyan kurzuson vegyünk részt, ami ténylegesen foglalkoztatott. Viszont ez nem akadályozta meg azt, hogy más kurzusokba is át tudjunk hallgatni vagy velük együtt létrehozni egy munkát.

Összességében úgy érzem, hogy ez a hét nemcsak szakmailag, hanem emberileg is nagyon sokat adott. Új kapcsolatokra tettem szert, amik közül néhány biztosan meg is fog maradni hosszú távon. Jó érzés volt látni, hogy mennyire más háttérrel rendelkező diákok is tudnak közösen dolgozni egy közös célért. A hét végére már szinte mindenki ismerős volt, és könnyen tudtunk együttműködni. Külön öröm volt számomra, hogy a tanárok és a szervezők nyitottak voltak az ötleteinkre, és tényleg figyelembe vették a véleményünket. Ez sokat számított abban, hogy otthonosabban érezzem magam ebben az új közegben.