Kiss Ágota, Környezetvédelem és monitoring mesterképzés, II. év

Kiss Ágota vagyok, másodéves hallgató a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezetvédelem és Monitoring mesterképzésen. Az elmúlt félévben Erasmus+ programban vettem részt, amely keretén belül 2025.09.08 és 2026.02.02. között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Budapesten tanulhattam.

A félév során széles betekintést nyerhettem Budapest tudományos és társadalmi életébe. Az itt töltött idő alatt az egyetemen megismerhettem olyan szakembereket, akik hivatásuknak érzik bolygónk megmentését. Nem csak a tanórákon buzdítottak és tanítottak minket a környezettudomány széles ágain belül, hanem elkísértek minket olyan eseményekre, előadásokra és kirándulásokra, ahol közelebb kerülhettünk az itteni környezetpolitikai helyzethez, vagy éppen a természethez.

Az első hetekben izgatottan csatlakoztam dr. Bartholy Judit tanorájára, akinek köszönhetően később részt vehettem Gelencsér András vegyészmérnök és egyetemi tanár székfoglalóján a Magyar Tudományos Akadémián. Ez az esemény számomra nagyon emlékezetes volt, hiszen Gelencsér András a szakmánk egy igen kiemelkedő és fontos alakja, így hát igazi élmény volt őt élőben látni előadni, méghozzá nem is akár hol, hanem a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Ugyancsak egyik tanáromnak köszönhetően vehettem részt egy Klíma Kocsma nevű rendezvényen, ahol számos neves kutatóval és diákkal együtt vitattuk meg a klíma változásra vonatkozó törvényjavaslatot, kötetlen formában, pizzázás közben, baráti hangulatban. Ez az esemény is igen szép emlék maradt meg a számomra, hiszen hasonló eseményen eddig még nem volt lehetőségem részt venni.

Egy másik tantárgyam keretében, a félév során egy 10 km-es túrán vehettem részt a Dunakanyarban, ahol nem csak az őszi tájat csodáltuk meg, hanem a Tanárúr a helyszínen magyarázta el nekünk a Dobogó-kő és a Dunakanyar földrajzi jellegzetességét és tulajdonságait. Később, a vizsgaidőszakban így sokkal egyszerűbb volt részt venni a szóbeli vizsgán, hiszen a helyszínen látottak sokkal aktívabban megmaradtak az emlékezetemben, és így sokkal könnyebben tudtam megtanulni, majd felidézni őket. A túra hatására és a Tanárúr bíztatására új

barátaimmal, később másodjára is ellátogattunk a Dunakanyarba, kikapcsolódásképpen, ekkor új túra útvonalat tettünk meg, megcsodálva a Rám-szakadékot és környékét.

A város, és a terep különleges helyszínei mellett igen otthonosnak bizonyultak az egyetem tantermei, de leginkább az analitika kémia labor, ahol a kémia laborgyakorlatokat tartottuk minden héten. A tanárok nyitottságának köszönhetően csatlakozhattam egy nemzetközi, csapatos kémia versenyhez is, amely keretein belül, négy fős csapatommal a Temu-ról és Shein-ről rendelt rúzsok fémtartalmát vizsgáljuk ICP-MS készülék segítségével. Itt tartózkodásom alatt csapatommal heti rendszerességgel találkoztunk a tanórákon kívül és együtt dolgoztuk ki az irodalmi áttekintést, a minták beszerzését, majd a félév végén a minták ultrahangos feltárását és az ICP-MS méréseket.

A félév végéhez és a vizsgaidőszakhoz közeledve több egyetemi könyvtárba is ellátogattam, ilyen volt az ELTE Egyetemi Könyvtára és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Ezek közül az ELTE könyvtára tetszett a legjobban, így a vizsgafelkészülés során itt töltöttem a legtöbb időt.

Az egyetemen mind a tanárok, mind a diákok részéről nyitottságot és befogadást tapasztalhattam, így könnyen megtaláltam a helyem és megszoktam az ELTE TTK hangulatát.

Szabadidőmben igyekeztem megtapasztalni milyen a fővárosi élet, és olyan eseményeken és programokon részt venni, amelyekre otthon esetleg nincs lehetőségem. Miután kituristáskodtam magam, és minden híres, történelmi helyszínt, épületet megcsodáltam próbáltam megismerni a főváros azon oldalát, amelyet az itteniek látnak nap mint nap. Éppen ezért az Erasmus+ program során megismert barátaimmal több programot is szerveztünk. Ellátogattunk egy-egy előadásra Budapest számos színházába, listánkon szerepelt a Vígszinház, amelynek hangulata annyira magával ragadott, hogy többszőr is ellátogattunk előadásaikra, az Erkel Színház, a Magyar Színház és a Madách Színház. A főváros sportéletébe való betekintés céljából kétszer is ellátogattunk a Tüskecsarnokba, amely nagyon közel helyezkedik el az egyetem épületeihez, és itt hokimeccsen vehettünk részt, szurkolva a magyar csapatnak. Részese lehettem lóversenynek a Kincsem Parkban, amely gyerekkori álmaim egyike volt. Több Művész moziba is ellátogattunk, így csodálatos termekben nézhettünk meg egy egy magyar vagy nemzetközi filmet.

Kulturális programok mellett maradva, ellátogattunk táncházakba is, hiszen a magyar néptánc és népzene igen fontos helyet foglal el az életemben. Különleges érzés volt látni, tapasztalni és megélni, hogy otthoni táncainkat itt is ismerik, sőt igen jól táncolják és tanítják.

Az ESN csoportok által részt vehettem kötetlen, bulizós programokon is, ilyen volt az évkezdő beerpong bajnokság, ahol bár nagyon hamar kiestem játékos társammal, nagyon jól éreztem magam. Különleges érzés volt együtt tölteni időt, szurkolni és versenyezni olyan személyekkel, akiket addig nem ismertem, vagy izgalmas volt angolul megvitatni a beerpong szabályzatát. Az igazi téli időnek köszönhetően a szaktársaimmal januárban ellátogattunk a befagyott Balatonra is, ahol, akinek korcsolyája volt az kipróbálhatta milyen az óriási tavon korcsolyázni, én pedig azt, hogy milyen sétálni rajta.

Ugyanakkor különleges érzés volt, amikor otthoni barátaim látogattak meg és nekik is megmutathattam az itteni életemet, elvihettem őket azokra a helyekre, amelyeket az ESN vagy az Erasmus+ társaim által ismerhettem meg.

A teljes félévre visszagondolva, nagyon hálás és elégedett vagyok, hiszen úgy érzem mind szakmailag, mind társadalmilag sikerült megismernem a fővárost.

Kiss Ágota, 

Környezetvédelem és Monitoring mesterképzés, II. évfolyam