Virág Csilla

A nyári szakmai gyakorlat egy részletes terv átbeszélésével kezdődött, ahol a hónap tevékenységéről volt szó. Másnap bemutatásra került a mintavételi helyszín, amely Apaj térségében (Alsó-Szúnyogi-réten) található, és egyben a Kiskunsági Nemzeti Park része. A „Save Soda Wetlands” európai uniós LIFE Nature+ projekten belül összesen 2000 ha természetvédelmi terület helyreállítása és kezelése, azaz a szikes ökoszisztéma összeomlásának megakadályozása és a víz tájban tartása, megőrzése a cél. Ezen a napon egy fontos munkálatnak lehettem szemtanúja, ugyanis talajvízészlelő monitoringkutakat telepítettek a területre, amelyek segítségével a talajvíz szintjéről folyamatos adatot tudnak szerezni. Közben szürkemarhák, bivalyok, mocsári teknősök és különbnél különb madárfajok, mint a bíbic, a széki lile, a parlagi sas, a gulipán stb. gazdagították a tájat. A felsoroltak csak egy néhány a 200 madárfajból, amely a területen előfordul. A növények közül megemlítendő a lila sóvirág, amely a szikes terület egyik fő indikátorfaja.

A vízminták vétele többnapos folyamat volt. Mintát vettünk különböző csatornákból, a már kész monitoringkutakból, ásott kutakból, felszíni tavakból. Kiegészítésként a Velencei-tóból és környékéről is vettünk mintát. A mintavételek előtt fontos és kihagyhatatlan szempont volt a terepi műszerek kalibrálása és a megfelelő mintavételi eszközök biztosítása. A helyszínen pedig vizsgáltuk a víz  fajlagos elektromos  vezetőképességét, oldottoxigén-tartalmát, hőmérsékletét, pH-ját, turbiditását, mélyebb felszíni vizek esetében pedig Secchi-koronggal az átlátszóságot néztük. A mintavételi pontokat autóval közelítettük meg a terület nagysága miatt. A nap utolsó fázisa, mielőtt a minták hűtőbe kerültek volna, a spektrofotométeres mérés volt, ahol a triptofán, a huminanyagok, valamint a kék- és zöldalgák mennyiségét mértük mobil mérőműszerrel. Két hét alatt összesen 22 mintát gyűjtöttünk, melyeket hűtőben tároltunk, hogy a terepi munka lejárta után vizsgálni tudjuk a laborban.

Ebben a két hétben a vízmintavételezés mellett számos madárfajról is kaptam bemutatást, megfigyelhettem őket távcsővel és akadt olyan is, amit testközelből vehettem szemügyre, valamint a madárgyűrűzés folyamatában is részt vettem. Tudomást szereztem olyan applikációkról, amelyek nagyon hasznosak tudnak lenni a monitorozáshoz, mint például az OBM, amely egy nemzetközi biodiverzitás-adatkezelési rendszer és keretrendszer, ahova az Apajon lévő Kiskunsági Nemzeti Park madarai is felkerülnek. Emellett egy másik hasznos applikáció a Locus, amelyet alkalmaztunk is, mivel így a mintavételi pont koordinátáját is rögzíteni tudtuk, melyhez  fényképet is csatoltunk a helyszínről. A projekt területén lévő biológiai transzekteket drón segítségével fényképezték, amelyet magam is kipróbálhattam. A gyakorlat keretén belül belépést nyertem a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertbe, ahol bemutatást kaptam arról, hogy hogyan is biztosítják az akváriumban levő tengeri élőlényeknek a megfelelő vízminőséget. Simogathattam  etetés közben kistestű cápákat mint például a rozsdás dajkacápa és persze az állatkert többi élőlényét is megcsodálhattam. Állatmentő és elefánt tréning előadással is kiegészült az állatkerti látogatásom.

A szállásom a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Campusán volt. A szabadidőmben lehetőségem nyílt élvezni a külföldi tartozkodás előnyeit és meglátogatni, olyan nevezeteségeket, ahol még nem jártam ezelőtt. Többek között jártam Budapesten, ahol olyan nevezetességeket látogattam meg, mint az Országház, a Gellért-hegy, a Csodák Palotája. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy részese lehettem az augusztus 20-ai nemzeti ünnepnek is.

A bajai laborba a minták mennyiségi elemzésével foglalkoztam. Azt kell tudni, hogy a szikes vizekkel nem könnyű dolgozni. Ahhoz, hogy információt tudjunk kinyerni belőlük, le kellett centrifugálnunk és szűrnünk őket, ami már önmagában többnapos folyamat volt. Először a klorofill meghatározásával kezdtük, hogy elbomlása előtt minél reprezentatívabb eredményt kapjunk. Az összes szerves szenet egy speciális műszerrel (TOC Analizátor) mértük, amellyel egyszerre az összes minta vizsgálatra került. A minták pH-ját sav hozzáadásával 2–3 közé állítottuk be és ónfóliával fedtük le, a zavarosabb mintákba mágnest helyeztünk, amit a műszer a mintavételezés közben folyamatosan kevertetett. Majd a műszer automatikusan elemezte a mintákat, amely egy egynapos folyamat volt. Közben a kolléganővel folytathattuk a további paraméterek mérését. Az összes szerves szénen kívül a műszer az összes kötött szerves  nitrogénvegyület mennyiségét is megadta.

Továbbá a következő paramétereket vizsgáltuk: ammónium, nitrit, nitrát, foszfor, összfoszfor, szulfát ion (spektrofotométerrel), összkeménység, Ca2+, Cl-, HCO3-, CO3 2- (titrálással), Na+, K+, Mg2+, Ca2+ (atomabszorpcióval). A Ca2+-t megvizsgáltuk atomabszorpciós műszerrel is a biztos eredmény érdekében. Az említett paraméterek mg/l-ben vannak kifejezve. A legtöbb minta megkövetelte a hígítást, ami akár 400-szoros is lehetett a nagy sótartalom, valamint a bikarbonát- és karbonáttartalom miatt. A Kárpát-medencében található szikes vizek jellemzője, hogy nátriumban, hidrogén-karbonátban és karbonátban gazdagok. Mellettük egyéb ionok is jelen vannak, mint a klorid, amely gyakran a harmadik legfontosabb anion, főleg a szikesedés előrehaladottabb párolgási szakaszaiban. A kalcium- és magnéziumkoncentráció jellemzően alacsonyabb a magas pH miatt, mivel ennek hatására karbonát formájában kicsapódnak. A talajvizeket kivéve vizsgáltuk a lebegőanyagot is, melyhez szárítószekrényt alkalmaztunk, és szintén mg/l-ben fejeztük ki.

Szabad időmben pedig igyekeztem a halászváros lehetőségeit kihasználni, mint például a szarvasbőgés-túra a gemenci erdőben, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében, sárkányhajózás a Dunán, kertmozizás, helyi ínyencségek, mint a halászlé megkóstolása, városnéző vonatozás, biciklizés.

Összességében a nyári szakmai gyakorlat alatt olyan készségekben fejlődtem, mint a környezeti paraméterek laboratóriumi elemzése, a terepi megfigyelőberendezések kezelése, szabványosított mintavételi protokollok betartása, valamint összetett környezeti adatkészletek feldolgozása, csapatmunka és önálló munkavégzés.

Megtapasztalhattam az Erasmus+ gyakorlat azon lehetőségét, hogy új emberekkel alakítsak ki kapcsolatot. Valójában ezt sikerült is, mivel csodálatos, befogadó emberekkel találkoztam a projekt területén, a kollégiumban, a laboratóriumban, a nagyváradi református és a bajai református gyülekezetben, valamint a sárkányhajós világbajnokok csapatában.

Végül meg szeretném köszönni azon személyeknek, intézményeknek, amelyek nélkül nem valósulhatott volna meg a gyakorlat. Hálásan köszönöm a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának, az Erasmus+ Bizottságnak a lehetőséget és a támogatást, az Erasmus-koordinátornak, Sipos Ottiliának a nagyszerű adminisztrációs segítségnyújtást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának és a Vízi Környezettudományi Tanszék vezetőjének, Korponai Jánosnak a fogadást és az ügyintézést. Valamint köszönöm a  “Save soda wetlands”  projekt munkatársainak, Boros Emilnek a szakmai koordinátornak,  Szabó Péter terepasszisztensnek és a  projektmenedzsernek Ábrám Örsnek a terepgyakorlat vezénylését, a tudás átadást, Sebő Zsuzsának a laborgyakorlat levezetését, szakmai segítségét a minták elemzésében, valamint Kiss Jánosnak és Kecskés Maconkai Zsuzsannának a besegítést.