Fodor Emőke, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, I. év

Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Budapest

Az Erasmus+ program keretén belül 2016 nyarán alkalmam volt szakmai gyakorlatot végezni a magyarországi Nemzetpolitikai Kutatóintézetnél. Az ott töltött két hónap segített bepillantást nyernem az intézet működésébe, megismerhettem annak programjait, célkitűzéseit és munkám által valamelyest hozzájárulhattam ezek megvalósításához. 

Az intézet legfőbb célja a külhoni magyar kisebbségek feltérképezése és támogatása a fennmaradásban, fejlődésben különböző projektek, pénzügyi és más jellegű támogatás által. Az NPKI igyekszik segíteni ezeket a magyar közösségeket kultúrájuk és identitásuk megőrzésében, anyanyelvük ápolásában. Ottlétem alatt ebből a munkából vettem ki részem, tudásomnak és képességeimnek megfelelően. Elsősorban az általam leginkább ismert, romániai magyar közösség problémáival foglalkoztam. Főbb feladataim a Románia által késve elkészített és leadott országjelentés és az ezt követő, civil szervezetek által elkészített, árnyékjelentésekhez kapcsolódtak. Munkám során alkalmam nyílt elolvasni ezeket a jelentéseket illetve összehasonlítani őket tartalmi, formai és módszertani szempontból. Feladatom az volt, hogy megtaláljam az árnyékjelentések hiányosságait és javaslatokat tegyek azzal kapcsolatban, hogy a jövőben miként lehet javítani rajtuk, melyek azok a dolgok, amikre érdemes több figyelmet szentelni.Feladataimhoz hozzátartozott továbbá az is, hogy készítsek egy módszertani útmutatót mely segítségével egy adott közigazgatási egységben könnyebben vizsgálható a Nyelvi Karta által biztosított nyelvi jogok érvényesülésének mikéntje.

Szakmai gyakorlatom során alkalmam volt részt venni két nyári egyetemen is. Az elsőt a Tom Lantos Intézet szervezte és a nemzetközi kisebbségek jogai köré épült. A program során alkalmam nyílt megismerni olyan kisebbségek helyzetét melyek létezéséről és problémáiról azelőtt nem is tudtam. Továbbá hasznos volt meghallgatni azt, hogy más nemzetek hogyan kezelik a kisebbségi problémát illetve a kisebbségek miként próbálnak fennmaradni, milyen megoldásokkal állnak elő azért, hogy megőrizhessék kultúrájukat és nyelvüket a többségi nyomás ellenére. Ugyanakkor számos, különböző országból és kultúrából származó emberrel volt alkalmam megismerkedni, tapasztalatot cserélni. Ez, azon túl, hogy alkalmat nyújtott angol tudásom gyakorlati alkalmazására és fejlesztésére, segített abban, hogy jobban megismerhessem ezeket a kultúrákat. Ez a tapasztalat mindenképp nyitottabbá tett az európai és nemzetközi események és emberek irányába, toleránsabbá tett, formálta világnézetemet.

Egy másik nyári egyetem, amelyen alkalmam nyílt részt venni a Kisebbségi Jogvédő Intézet által szervezett egyhetes program volt. Témája szintén a kisebbségek jogai illetve azok védelme volt, azonban ezúttal a határon túl élő magyar kisebbségek problémái kerültek bemutatásra. Az előadások alkalmával bemutatásra került a Felvidéki, Kárpátaljai Délvidéki illetve Erélyi magyar kisebbségek helyzete. Számomra nagyon hasznosak voltak ezek az előadások mivel segítettek jobban megismerni és megérteni a többi határon túli kisebbség problémáit is.

Különösen érdekesnek és hasznosnak találtam azokat az előadásokat, melyeket különböző civil szervezetek vezetői tartottak, mivel ők a probléma elméleti ismertetése mellett gyakorlati megoldásokkal is jöttek. Bemutatták nekünk eddigi munkájukat, folyamatos harcukat a többségi kormány képviselőivel, a félreértelmezhető jogszabályokkal, a bürokratikus rendszerrel. Ilyenek voltak például Orosz Örs, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistája, illetve Szigeti Enikő, a CEMO vezetőjének előadásai. A CEMO munkájába mélyebb betekintést nyújtott a Szigeti Enikő által szervezett szimuláció, amely során különböző csoportokba osztva fel kellett elevenítenünk egy olyan ügyet melyben a magyar kisebbségi diákok tanuláshoz való joga sérült. A szülők csapatának tagjaként alkalmam volt átérezni milyen akadályokkal szembesülnek azok a személyek akik gyerekeik anyanyelvű taníttatásáért kénytelenek küzdeni. Ez az élmény nagyban segítette azt, hogy jobban átlássam és megértsem a nyelvi jogok tiszteletben tartásáért vívott folytonos harc jelentőségét és ne csak elméleti szinten közelítsem meg a témát.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet képviselői által tartott előadásokból megtudhattuk, hogy a Kárpát-medence szintjén a magyar kisebbség milyen jogi problémákkal küzd, illetve az őt ért sérelmeket milyen arányban ismerik el, illetve hogyan orvosolják az adott ország igazságszolgáltatási intézményei.  Érdekes volt megtudni, hogy a külhoni magyar kisebbségek által lakott települések közül Erdélyben létezik a legtöbb eljárás kisebbségi ügyekben. Ez két dolgot jelenthet, egyfelöl azt, hogy sajnos az itteni magyarokat éri a legtöbb sérelem nyelvi jogaik kapcsán esetleg a legtöbb diszkrimináció etnikai hovatartozásuk miatt. Másfelől jelentheti azt is, hogy az erdélyi magyarok s legöntudatosabbak és ők tartják a legfontosabbnak, hogy sérelmeikre jogorvoslatot kapjanak. Erre a kérdésemre sajnos, nem sikerült választ kapnom.

A szakmai előadások mellett a Kisebbségi Jogvédő Intézet számos szabadidős, összerázó programmal is készült. Ezek a játékos programok azon felül, hogy próbára tették általános műveltségi ismereteinket, kreativitásunkat stb. nagyszerű alkalmat nyújtottak arra, hogy más határon túli magyar kisebbségi fiatalokkal ismerkedjünk, tapasztalatokat és élményeket cseréljünk, barátságokat, vagy akár szakmai kapcsolatokat létesítsünk, és életre szóló élményekkel gazdagodjunk.

A szakmai gyakorlat tehát minden szempontból hasznosnak bizonyult, hiszen a megszerzett gyakorlati tapasztalat mellett alkalmam volt hozzájutni, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet jóvoltából, olyan dokumentumokhoz is, melyeket egyébként nem lett volna lehetőségemelolvasni, és amelyeket szakmai szempontból igencsak hasznosítani tudtam. Alkalmam nyílt továbbá meghallgatni olyan emberek előadásait, akik munkáját nagyra tartom, és szakmai szempontból igen jelentősnek találom. Továbbá alkalmam nyílt kérdezni tőlük, beszélgetni velük,amit szintén egy egyedülálló lehetőségnek tartok.

Összességében elmondhatom, hogy sokat köszönhetek az Erasmus+ programnak, hiszen a Budapesten töltött két hónap alatt alkalmam volt szakmailag és emberileg is fejlődni.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet által szervezett Nyári Egyetem-látogatás a Magyarság Házában 

2016.10.13.