Incze Kata – Filmművészet, fotóművészet, média szak, III. év

Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest (Magyarország)

A másodéves tanulmányi ösztöndíj pozitív tapasztalata után biztos voltam benne, hogy szeretnék megpályázni szakmai gyakorlatot is. Így a pályázat elnyerése és rövid keresgélés után a Magyar Nemzeti Filmarchívum intézménye mellett döntöttem, ahol számos olyan tevékenységbe nyerhettem betekintést, amire máshol nem lett volna lehetőségem. Ezen túl szakmai tapasztalatban és kulturális élményekben gazdag két hónapot töltöttem Budapesten.

A Magyar Nemzeti Filmarchívumnak számos osztálya van (digitalizálás és felújítás, terjesztés, kutatás, archiválás, gyűjteménykezelés stb.), ebből néhányba nekem is alkalmam volt belelátni. Az intézmény célja a magyar filmtörténet darabjainak megőrzésén túl azok digitalizálása, felújítása és hozzáférhetővé tétele is, ami egy elég nagy munka. Ebbe a folyamatba kapcsolódtam be én is szeptemberben. Mentorom bemutatott a dolgozóknak, és megmutatta az Archívum különböző osztályait. Ezt követően az első hetet különböző részlegekben töltöttem azzal a céllal, hogy megismerkedhessek több területtel is. Segítettem dokumentumfilmes dossziék digitalizálásában, megismertem a könyvtári állományt, és ezt követően a Filmtechnika osztályon belekezdtem egy hosszabb anyag archiválásába, amely egy hónapot vett igénybe az ott töltött időből. Ott egy Filmmúzeum nevű, 2000-es évekbeli riportanyag VHS-felvételeit archiváltam és katalogizáltam. Bár a munka nem kívánt meg különösebb kreatív hozzájárulást, online rendszerbe való bevitele egyrészt nagyon hasznos volt az Archívum számára, másrészt remek interjúkat nézhettem végig. A Filmmúzeum anyagában jelentős magyar filmek híres rendezői, operatőrei, színészei, dramaturgai és egyéb filmes szakemberei szólalnak meg, akiket nézve, hallgatva sokat tanulhattam a szakmáról. Ezzel a munkával párhuzamosan az Archívum kreatív asszisztensének segítettem interjúk vágási előkészítésében, melyek egy Balaton a magyar filmben munkacímmel futó dokumentumfilm anyagai lesznek. Ugyanakkor alkalomadtán segítettem feliratozásban, DVD-extrák létrehozásában és kisebb munkákban, amik segítették az Archívumot abban, hogy gyorsabban küldhessen tovább anyagot terjesztésre.

Érdeklődésem központja azonban leginkább az analóg film és annak restaurálása, kezelése volt, amivel eddig nem volt alkalmam foglalkozni. Szerencsére ebbe is belekóstolhattam: az ott dolgozó analógrestaurátorok és filmtechnikusok készségesen megmutatták az előkészítési folyamatokat. Dolgoztam analóg filmmel, kézi restaurálással, láthattam, hogy hogyan ellenőrzik a filmet, amikor beérkezik, és amikor kiküldik a kópiát fesztiválokra. Számos gyakorlati információt megtudhattam az analóg filmkészítésről és -gyártásról, olyan dolgokat, amiket nem lehet könyvből tanulni, és már a digitális technika térhódítása miatt nagyon kevesen tudnak. Ugyanakkor a mobilitás végére már szinte teljesen átláttam az analóg filmkészítés gyártási folyamatát, és megértettem az Archívum működését. Ottlétem alatt tudtam segíteni kutató ismerőseimnek és tanáraimnak, nézhettem vetítőgépről filmet, és láthattam nyilvánosságra nem hozott archív fotókat, megismerhettem különböző szakembereket. Sajnos, az épület jelenleg zajló felújítása miatt nem volt mindenre alkalmam, de az itt töltött két hónapot ezzel együtt is tartalmasnak érzem.

A Budapesten töltött idő a gyakorlaton túl egyéb szakmai és szociális előnyökkel is járt. Az itt tartózkodásom okán volt alkalmam Hajdu Szabolcs új filmjében rendezőasszisztensként dolgozni, és folytatni a munkát, amit már nyáron, Kolozsváron elkezdtünk. Az itt szerzett forgatási tapasztalat nagyon fontos számomra, mivel ritkán nyílik lehetőség nagyjátékfilmben dolgozni. Ezen túl bejártam segíteni a rendező forgatásaira az ELTE-s diákjaival, itt fordítottam az erasmusosoknak, felélénkítve a már kicsit porosodó angoltudásom. Illetve a forgatásokon megismertem színészeket is, akikkel lehet, hogy még lesz lehetőségem dolgozni a jövőben.

Budapesti mobilitásom alatt tovább szőttem a szakmai hálót azáltal, hogy elmentem filmpremierekre, filmes próbavetítésekre, alternatív filmfesztiválokra és sajtóvetítésekre (így tudtam írni kritikát a Filmtettnek is). Részt vettem a budaörsi Primanima Animációs Fesztivál kísérleti filmes workshopján, és egyik hétvégén a szolnoki Alexander Trauner Filmfesztiválon is, ahol vetítették vizsgafilmjeinket, és többen is jelen lehettünk a Sapientia által állt mesterkurzusokon, melyeket olyan fontos filmkészítők tartottak, mint például Peter Greenaway.

Mindent összevetve idei szakmai gyakorlatom nagyon hasznos és szakmailag előremozdító volt. Továbbá nagyon jó volt találkozni és időt tölteni itt élő, már szakmában dolgozó ismerősökkel és barátokkal. megosztani élményeket és beszélni lehetőségekről. A Magyar Nemzeti Filmarchívumtól pedig pozitív tapasztalattal jöttem el, annak az ígéretével, hogy az egyetem elvégzése után visszavárnak akár teljes munkaidőre is. Budapest pedig abszolút ideális város egy erős kulturális szcénával, ahol tényleg mindig történik valami izgalmas, de a csendet is meg lehet találni benne. Nem csoda, hogy egy közkedvelt Erasmus-város, minden évben rengetegen érkeznek idei tanulmányi ösztöndíjjal. Az Erasmus által biztosított összeg nem sok, de pont elég egy kényelmes mindennapi léthez ebben a városban.

Ezen két hónap tapasztalatával újul erővel és ötletekkel indulok neki az idei tanévnek, nagyon hálás vagyok ezért a két hónapért. Köszönöm!