Halászy Kamilla - Filmművészet, fotóművészet, média szak, I. év

Umbrella Kreatív Műhely Kft., Budapest (Magyarország)

Mielőtt az egyetemre jöttem, megfogadtam, hogy kihasználom az Erasmus program lehetőségeit, ezért mindent meg is tettem, hogy már elsőéven megtapasztaljam milyen. Kiderült, hogy ezen a szakon még senki nem próbálta ki ezt első éven, de a motivációm így is fennmaradt. Évfolyamtársnőm, Iza, szintén azt akarta, amit én, ezért társultunk és együtt kerestünk céget, intéztünk papírmunkát, utaztunk ki (kocsival), laktunk együtt, majd dolgoztunk. Mivel nyári szakmai gyakorlatra jelentkeztünk és elsőévesként részt kellett vennünk más szakmai gyakorlatokon is egy tantárgy keretében, nehezebb dolgunk volt, de végül sikeresen kiváltottuk azokat más feladatokkal (pl. bejátszófilm készítése), önkénteskedéssel és sok utánajárással. Mielőtt ezzel a céggel szerződtünk, egy másik céghez készültünk, de ők visszamondták a lehetőséget utolsó pillanatban. Kétségbeesésünkben minden volt erasmusos diáknak és minden tanárunknak írtunk, hogy segítséget kérjünk, és szerencsére kaptunk is, amit külön köszönök Virginás Andrea tanárnőnek és Csurka Lászlónak, akik nélkül ez viszont nem sikerült volna.

A reményem az volt, hogy két hónap “munka” után olyan tudással térek vissza másodévre, amelyet tudtam, hogy nem szerzek meg egyetemen, de szükségem lesz rá, ha nem is akarok vele foglalkozni később professzionálisan. Az Umbrella vágó osztályának lettem az egyik gyakornoka. Már első napon megtetszett a cég különleges felépítése, otthonossága, és az, hogy mindenki nyitottan fordult hozzánk, újoncokhoz. Első héten belepottyantunk egy céges buliba, ahol közvetlenebb kapcsolatba kerülhettünk a mi részlegünkben, de a többiben dolgozóval is. A főnökünk, Dávid, mindvégig türelmes volt velünk, annak ellenére, hogy eleinte nem tudtuk, mit csinálunk. Munkatársaink mindenben segítettek és rengeteg mindent tanultunk, már azzal is, amikor csak megfigyeltük ők hogyan dolgoznak. Ezúton is köszönöm nekik, hogy barátságosak és nyitottak voltak, és érdekesebbé, viccessé tették a napokat. Azt is mondhatnám, néhány új barátot szereztem.

A munka során reklám- és más filmek vágásával, feliratozásával, posztprodukciójával foglalkoztam, de volt esélyem azt is meglesni, mivel foglalkoztak a többiek (animálás, fényelés stb.). Eleinte azt hittem, nem fogunk komoly munkákat kapni, de olyan projekteken dolgoztunk Izával, amelyek aztán valóban eljutottak a kliensekhez. Megtanultam, mennyi munka van csak egy projektben, és hány folyamaton kell keresztülmenjen ahhoz, hogy el lehessen küldeni, és még azután is rengeteg változtatás vár rá, a megrendelő igényeitől függően. 

Ami a szállást illeti, sajnos többször is csalódást okozott. Habár aránylag idejében kezdtünk el keresni kiutazásunk előtt, nagyon nehezen kaptunk árban, állapotban és elhelyezkedésben megfelelőt, ezért amikor ezt a helyet megtaláltuk, azt hittük, ez a legjobb, amit kaphatunk. Kiutazás után kiderült, hogy félreértések miatt más lakásban kellett éjszakáznunk (egyáltalán nem kedvező körülmények között), és mikor elfoglaltuk az eredetileg megbeszéltet, más árat is kértek. Szerencsére, volt bizonyítékunk arról, hova kellett volna tegyenek és mennyit kell fizessünk, és ki is álltunk amellett, hiszen kihasználhatták volna ezt a lehetőséget. Sajnos a szállás további kihívásokat okozott később is, de megváltoztatni lakhelyünket bonyolult lett volna, ezért maradtunk és kihasználtuk azt az előnyét, hogy pont a központban volt, mindenhez közel. Én annak is örvendtem, hogy külföldi lakótársainkkal napi szinten gyakorolhattam az angol nyelvet és némelyiküket e falakon kívül is jobban megismerhettem és most is tartom velük a kapcsolatot. Igaz, egyesek nem mindig voltak figyelmesek a közös ügyeket illetően, de konfliktus szerencsére egyikkel sem alakult ki.

Jónéhány évvel ezelőtt jártam utoljára Budapesten, ezért már régóta vártam, hogy újra mehessek. Több, mint kéthónapnyi ittélés alatt sok mindent láttam és tapasztaltam, ami nem tetszett (rengeteg hajléktalan, üzletek korai zárása, szemét), de annál több olyat, ami tetszett (diákkedvezmények, hatékony közlekedés, városi biciklik, olcsó könyvek, diverzitás), ezért összeségében kedvező tapasztalat volt Pesten élni. A város nagyon biciklibarát, ezért kihasználtam a Bubinak nevezett városi biciklikölcsönzési szolgálatot, és sokszor jártam így bicilivel munkába, haza vagy éppen máshova. A Margit-sziget egy különleges hellyé vált számomra, ahol sok időt töltöttem és mindig meglepett valami újjal. Két hónap alatt számos ismerkedési és szórakozási lehetőségem volt, ezért természetessé vált, hogy új embereket ismerek meg, és naponta gyakorlom mindenféle élethelyzetben az angol nyelvet. Amikor tudtam, felfedeztem Budapestet és elutaztam olyan helyekre is, ahol még nem jártam.

Rendkívül hálás vagyok azért, hogy a covid-időszak ellenére el tudtam jönni, részt venni a programban, és majdnem semmiben nem akadályozott meg ottlétem alatt. Szerencsés periódust fogtam ki, ugyanis a maszkhordás se kültéren, se beltéren nem volt kötelező és a szociális életem továbbra is virult. Mindent összevetve, nagyszerűen telt el ez a két hónap, minden negatív tapasztalat ellenére, hiszen több jóval maradtam, mint amennyi viszontagság ért. A külföldön élés, dolgozás olyan helyzetekbe sodort, amelyekbe nem kerültem volna egyhamar, ha otthon maradok. Meg vagyok győződve, hogy ez segítette a személyes és szakmai fejlődésemet. A jövőre nézve, tanulva ezekből a tapasztalatokból, könnyebb lesz függetlenednem és megoldást találnom kihívásaimra. Két hónap igenis számít. Ami pedig a céget és a szakmai gyakorlattal kapcsolatos elvárásaimat illeti, kellemes csalódás volt, hiszen többet tanultam, mint gondoltam, hogy fogok. A jövőben pedig mindenképpen szeretnék még részt venni Erasmus programokban.