Nagy Blanka Ágnes - Filmművészet, fotóművészet, média szak, III. év

PubRes s.r.o., Pozsony (Szlovákia)

Első szakmai Erasmus ösztöndíjam Szlovákiában töltöttem, a PubRes filmgyártó cégnél. Visszagondolva, harmadévesként alig vártam, hogy pályázhassak Erasmus szakmai ösztöndíjra és mindenképp olyan országba szerettem volna kiutazni és dolgozni, ahol az angol nyelvtudásomat is használnom kell. Elég nehéz folyamatnak bizonyult a cégkeresés, utolsó félévben, épp államvizsgafilm forgatások közepette, de végül egy tanárom segítségével megtaláltam a PubRes céget.

A papírok elintézése nagyon gyorsan ment, talán azért is, mert előző évben a tanulmányi ösztöndíj megpályázásakor körülbelül ugyanezt a folyamatot kellett végigcsinálnom. Ami nagy tanulság volt számomra, az hogy időben kell elkezdeni a papírok összeállítását, a cég keresését és, ami a legfontosabb, a céggel való kommunikálást, emailezést, telefonálást. 

Rögtön a pályázásom után kaptam is az emailt a befogadócégtől, amiben az állt, hogy pont az ott tartózkodásom alatt forgatnak egy nagyjátékfilmet, amiben én is dolgozni fogok. Nagy örömömre szolgált az, hogy egy ilyen vagány céghez befogadtak, ahol lehetőségem lesz betekintést nyerni egy nemzetközi film előkészítésébe és forgatásába.

Már a kiutazásom előtt felkészítettek arra, hogy a cégnél mindenki szlovák, ugyanakkor a stáb kilencven százaléka cseh és szlovák, így főleg csehül és szlovákul fognak kommunikálni a forgatás ideje alatt. Mivel én szlovákul akkor kb. csak annyit tudtam, hogy „dobre”, izgultam, hogy hogyan fogom érteni, hogy mi történik éppen. De megnyugtattak azzal, hogy majd gyorsan megtanítják nekem a kulcsszavalat és minden rendben lesz.

Két hónapra kiköltöztem Pozsonyba, ahol a cégnek a székhelye van, onnan kommunikáltam a kollégákkal, és segítettem az előkészületekben. Majd a forgatás ideje alatt az egész stábbal kiköltöztünk Veľký Meder (magyarul: Nagymegyer) nevű városba, ami pár kilóméterre van Magyarország határától, pontosabban Győrtől 25 kilométerre. A forgatás Medveďov (magyarul: Medve) nevű falucskában folyt le.

A forgatást megelőző nap érkeztem meg a szállásra és izgatottan vártam, hogy megismerjem az arcokat, akikkel együtt fogok dolgozni. Már első nap nagyon kedvesen fogadtak, együtt vacsoráztunk, beszélgettünk, nagyon sok szlovák és cseh nevet kellett megjegyeznem, ami akkor nagyon terhes feladatnak bizonyult, de ez mindig ilyen az első napokon. Örültem, hogy ennyire barátságosak és nyitottak az emberek, így már biztos voltam abban, hogy jó helyen vagyok és jól fog telni a munka. 

Másnap kora reggel mentünk ki a helyszínre. Még a nap nem kelt fel, korom sötét volt, csak a büfékocsi és az öltöző volt kivilágítva és teljesen el voltam tévedve. Tudtam előre, hogy végig külsőket fogunk venni és eszerint is öltözködtem. Felkészültem mindenre, csak a sárra nem. Óriási sár volt és nagyon hideg, de túltettem magam ezeken. A sárba beletörődtem, a hideget elfogadtam és utána a forgatás minden pillanata izgalmas volt.

Fő feladatom a forgatáson a magyar színészek és az asszisztensek között való kommunikálás, illetve a szlovákul vagy angolul nem beszélő magyar statisztákkal való kapcsolattartás volt. Voltak napok, amikor egyetlen magyar ajkú színész vagy statiszta sem volt a forgatáson, így olyankor más feladatokat végeztem el, viszont voltak nehezebb napok, amikor rengeteg színész és statiszta volt. Ezek a napok bonyolultabbak és zűrösebbek voltak, de gyorsan elteltek, mert jó stábbal és vagány emberek mellett dolgoztam.

A forgatás lejárta után már csak a következő etap előkészületében segítettem be, a járványhelyzetnek köszönhetően mindezt online el tudtam végezni. Ennek köszönhetően sok szabadidőm volt és volt lehetőségem a Tátra hegységet meglátogatni, pontosabban az Alacsony-Tátra hegyvonulatot. Elutaztam a Chopok hegycsúcs lábához, ahol két napot töltöttem el. Megmásztam a Chopok hegycsúcsot és különböző kulináris élményekben volt részem.

A szabadnapokon Pozsony utcáit fedeztem fel, a várat, az óvárost, az érdekes kávézókat, a különbnél különb kocsmákat. Ottlétem alatt sajnos nem ismertem meg nagyon sok új arcot, ehelyett inkább a régi barátaimmal töltöttem el sok időt. Pozsony nem egy túl nagy főváros, de elég nagy és izgalmas ahhoz, hogy ne unatkozz benne. Vannak kiállítások, bulik, vagány kocsmák, ennél több nem kell szerintem.

A Szlovákiában eltöltött két hónap alatt rengeteg tapasztalatot, ismeretséget és élményt szereztem, amelyek életemben fontos iránymutató tűként lesznek jelen. Úgy érzem, számomra nagyon hasznos volt a szakmai gyakorlat, megismerhettem egy filmes gyártócég működését, betekintést nyerhettem az előkészületekbe, forgatásba és mindeközben sok új, szakmában dolgozó embert ismerhettem meg.

Az Erasmus szakmai ösztöndíj mobilitás lehetőség szerintem kötelező kellene legyen minden végzős diáknak. Szakmailag nagyon sokat lehet fejlődni egy ilyen lehetőség által, külföld, az új, idegen környezet meg kötelez arra, hogy emberileg is fejlődj és gyarapodj. Mindenképp egy jó tapasztalat és élmény. Mindenkinek ajánlom.