Szabó Hunor - Diplomácia és interkulturális tanulmányok mesteri szak, II. év

Külügyi és Külgazdasági Intézet, Budapest (Magyarország)

Mesteri tanulmányaim végéhez érve tudatosult bennem, hogy ideje lenne részt venni Erasmus mobilitáson, így esett a választásom a szakmai gyakorlatra. Számomra ez volt az első Erasmus mobilitás (amit utólag megbántam), ennek ellenére nagy izgalommal vártam, hogy elkezdődjön és egy új környezetbe kerülve szerezzek tapasztalatot, ismerősöket és élményeket. A szakmai gyakorlat helyszíneként mindenképp Budapestet szerettem volna, hiszen mindig is szimpatikus volt számomra és ki szerettem volna próbálni milyen, amikor nem turistaként vagyok a városban. A sikeres disszertációt követően, július végén már kiutaztam Budapestre és augusztus elsejétől kezdődött a négy hónapos gyakorlatom. A szakmai gyakorlatot a Külügyi és Külgazdasági Intézetben (KKI) teljesítettem, azért esett a választásom erre az intézményre, mivel érdekel a külpolitika és a kutatói munka.

Több Erasmus beszámolót olvasva az egyik fő pont, amelyet mindenki elmondott, hogy milyen fontos időben elkezdeni a lakáskeresést, amennyiben pozitív elbírálásban részesül a jelentkező. Ezt észben tartva, épp az egyetemi Erasmus napon említett az egyik lány egy kollégiumot, ami már akkor szimpatikus volt számomra, így felírtam, mint egy opció. Amikor megtudtam, hogy elfogadta a bizottság a jelentkezésem, rögtön fel is vettem a kapcsolatot a Collegium Adalbertinum ügyintézőjével, így pár napon belül már meg is volt a szállásom és nyugodtan foglalkozhattam a papírmunkával.

A szakmai gyakorlat megkezdése előtt, már elkezdtem a levelezést az intézet munkatársaival és ki is jelöltek számomra egy mentort, aki a munkámat segítette. Egyetemi tanulmányaim során leginkább Kínával és Indiával foglalkoztam, így adott volt, hogy ezen a területen kutassak tovább. Az intézmény részéről Eszterhai Viktor lett a mentorom, akivel már júliusban egyeztettünk, hogy mi az elvárás részükről és milyen feladatok várnak majd rám. Az egyik fő feladat egy saját kutatás készítése volt, amely témáját én választhattam ki, Viktor bátorítására India mellett döntöttem. Emellett minden szerdán egy előre megadott témából kellett lapszemlét írnom megvizsgálva az ázsiai sajtó milyen módon közli az adott eseményt. Továbbá Viktor elmondta, hogy kisebb nagyobb teendőket még fog adni számomra, illetve az intézet által szervezett konferenciákon is részt kell vennem. Jó volt ezekről beszélni a mentorommal, hiszen már kiutazás előtt szembesültem azzal, hogy milyen tevékenységekben számítanak rám és már első naptól kezdve a feladatokra tudtam összpontosítani.

Július végén érkeztem a fővárosba, az utazással nem volt semmi gondom, minden zökkenőmentesen ment. Augusztus elsejétől foglaltam el a szállásom a Collegium Adalbertinumban, amely Kelenföldön található. A kollégium már a Facebook bejegyzések alapján is szimpatikus volt, majd élőben abszolút elnyerte a tetszésem. Beköltözés után nem sokkal már a kollégium többi lakójával is összebarátkoztam és azóta is nagyon jó kapcsolatot ápolok velük.

Augusztus első részében egyeztettem mentorommal a kutatási témát illetően, amelyet már előre megbeszéltünk, hogy Indiáról fog szólni, azonban csak ekkor került pontosításra, hogy a „Make in India” kezdeményezésről fogok írni. Miután meglett a téma elkezdtem az anyaggyűjtést és olvasni a témában, mivel négy hónapra érkeztem ezért volt időm bőven ezzel foglalkozni és Viktor is sokat segített. A következő hónapokat a kutatás írásával, anyaggyűjtéssel töltöttem, emellett minden szerdán lapszemlét írtam a megadott témákból. A gyakorlat ideje alatt több konferencián is részt vettem, sajnos a járványhelyzet miatt ez csak online formában valósult meg, amit nagyon sajnáltam. Az egyik ilyen konferencia után kaptam azt a feladatot, hogy írjak összegzést a konferencián elhangzottakról magyar és angol nyelven is, ami felkerült az intézet weboldalára.

A szakmai programok és feladatok mellett, természetesen a szórakozásra is fordítottam időt, lehetőségeim, valamint a járványhelyzethez igazodva próbáltam aktívan kikapcsolódni. Augusztusban a Velencei tó partján vettem részt az EFOTT fesztiválon, barátaimmal ünnepeltem az augusztus 20-i rendezvényt a Duna mellett, emellett kulturális rendezvényeken is voltam, mint pl: Törőcsik Mari Emlékest a Nemzeti Színházban, World Press fotókiállítás a Nemzeti Múzeumban és egy stúdió előadáson is ugyancsak a Nemzeti Színházban, amely címe A Fodrásznő volt.

Az Erasmus+ szakmai gyakorlat számomra egy nagyon jó tapasztalat és élmény volt, így utólag bánom is kicsit, hogy korábban nem éltem ezzel a lehetőséggel. Azokat a hallgatókat, akik gondolkodnak hasonló mobilitáson csak bátorítani tudom, hiszen egy új közösségbe csöppenve tudják kamatoztatni az eddigi tudásukat, emellett rengeteg lehetőség adódik a szakmai és személyi fejlődésre egyaránt. Véleményem szerint az ügyintézés nem egy rettenetes és félelmetes dolog, azonban időben el kell kezdeni, így könnyebbé téve a saját és az adminisztráció munkáját. Végül szeretném megköszönni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársainak a pontos és precíz ügyintézést és a lehetőséget, hogy részt vehettem a szakmai gyakorlaton.