Nagy Dorottya - Filmművészet, fotóművészet, média szak, III. év

Már akkor izgatott voltam, amikor Maly Róbert tanárunk először kezdett el az óra keretén beszélni a forgatásáról. Kíváncsian hallgattam miket tervez, és hogyan is fogja megvalósítani az adott jeleneteket. Ekkor elhatároztam, hogy jelentkezem a forgatásra, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy az Erasmus + ösztöndíj keretén belül vehettem részt ebben a maradandó élményben. Az Erasmus+ program keretében a Mars Projekt KFT-nél folytattam szakmai gyakorlatot 2025. július 31. és augusztus 29. között Budapesten, illetve szeptember 2-án online kiértékelésen vettem részt.

A forgatás első napja érdekesen telt. Megérkezve hatvan idegen, nálunk sokkal tapasztaltabb szempár szegeződött ránk. Azt sem tudtam, hogy hol vagyok, és éppen próbáltam felfogni, hogy ez a valóság, amikor is legelőször a rendező, Horváth Lili lépett oda hozzánk, Robival az oldalán, és bemutatkozott nekünk. Kedvesen köszönt, üdvözölt minket a forgatáson. Ezen őszintén meglepődtem, mert arra számítottam, hogy senkinek, láthatatlannak leszünk tekintve. De ez már első pillanattól nem volt igaz, mindenki nagyon kedvesen viszonyult hozzánk. Ezek után elmentünk a többiekkel megismerkedni a helyszínnel, ami kezdetben Marcali közelében egy tanyán volt, pontosan a Bat Barn háznál, majd csak később költözött át a forgatás Budapestre.

A forgatáson azt a feladatot kaptam, hogy én lettem az adatmentő. Első nap részt vettem egy felkészítésen, amikor is megmutatták nekem a programot, amivel kellett majd dolgozzak. Megegyeztünk, hogy milyen mapparendszerben fogunk dolgozni, hogy az majd az utómunkán dolgozó embereknek egyértelmű legyen. Tisztáztuk, hogy az adott napi anyag mikor és hogyan kell eljusson a Laborba, ahol majd ezt feldolgozták és visszaküldtek belőle egy “dailiest” (a napi anyag már feldolgozott, azaz kezdetleges fényeléssel ellátott verziója). Ez azért volt fontos, hogy a rendező, illetve az operatőr minél hamarabb, már a helyszínen lássák a felvett anyagot és annak megfelelően tudjanak következő döntéseket hozni. Nekem volt a feladatom az is, hogy ennek feltöltését biztosítsam számukra minden egyes forgatási nap után.

Mivel olyan helyen forgattunk, ahol nem volt lehetőség arra, hogy internetünk legyen, ezért fel kellett szereljünk egy Starlink rendszert, amely biztosította számomra, illetve a gyártás csapat számára is azt, hogy legyen internetünk, bárhova is mentünk.

Az adatmentés elsőre bonyolultnak tűnt, mivel még nem dolgoztam ebben a munkakörben, azonban napról napra egyértelműbbé vált számomra, hogy mit, miért és hogyan kell csinálni, annak érdekében, hogy az adott napi mentés tökéletes legyen. Forgatás alatt sok új módszert megtanultam, ami segített abban, hogy ez a munka könnyebb legyen, és minél hatékonyabban tudjam véghezvinni. Ebben nagy segítségemre volt a kamera csapat többi tagja.

Munkámból kifolyólag a kamera csapatból mindenkivel kellett tartsam a kapcsolatot, ezeknek az egyike Máté volt, a videó assziszt, akinek a dolga az volt, hogy az előbb említett “dailies” videókat rögzítse. Ezeket én nap végén tőle kellett elkérjem és feltöltsem. Mivel Máté dolgozott már olyan munkakörben, amiben én dolgoztam ezen a forgatáson, ezért tőle is kértem párszor segítséget és tippeket, hogy könnyebben tudjam végezni a munkám.

Másik két ember, akikkel kapcsolatban kellett legyek, azok Faris (kameraaszisztens és focus puller) és Ahmer (másodasszisztens és csapó) voltak. Velük kellett olyan dolgokat megbeszélni és számon tartani, mint például, hogy egy adott kamerának milyen elnevezése legyen, velük beszéltem meg a rögzítési formátumokat, és azt, hogy a napi anyagot hogyan rendszeresítjük. Ők írták meg az adott napi camera report - ot is, amit aztán nekem kellett digitalizálnom és tovább küldenem az utómunka csapatnak, hogy tudják, hogy egy adott felvétel milyen beállításokkal, filterekkel, kameramozgással történt meg.

Egy másik személy, akitől sokat tanultam az Marci volt, a loader. Ő foglalkozott a film magazinok töltésével, a film anyag management részével, ő tartotta számon, hogy mennyi anyagot forgattunk le egy adott napon, és mennyi maradt még. Ezt a táblázatot nekem kellett továbbítani az operatőrnek, az utómunka csapatnak és a Labornak is, hogy tudják, ha esetlegesen egy adott filmtekerccsel baj volt, vagy ha netán kamerát cseréltünk, akkor arról tudjanak ők is. Amikor napközben éppen nem akadt dolgom, figyeltem, ahogy töltötte a magazinokat. Ilyenkor sokat magyarázott a film természetéről, hogy miként és mennyire óvatosan is kell ezekkel az eszközökkel bánni, még példát is mutatott arra, hogy mi történik akkor, ha egy magazint rosszul fűzünk be, illetve azt is megmutatta, hogy hogyan kell megvizsgálni a kamera kapuját, hogy tudjuk hogy tiszta-e vagy sem.

Mivel hétvégente nem volt forgatás, ezért az ötszemélyes kis csapatunkkal kihasználtuk a pihenést, és felfedeztük a minket körülvevő környezetet. Város látni voltunk több helyen is, például Marcaliban, Keszthelyen, Pécsen, majd Budapesten is különböző helyekre eljártunk. Jó érzés volt, hogy nem vagyok egyedül, illetve mivel a kis csapatunk eléggé összeszokott társaság volt, tudtunk szórakozni, rengeteget beszélgettünk, megosztottuk egymással a forgatáson történeteket. A csatolt fényképeken látható a felfedező kis csapatunk. A forgatásról nem oszthatunk meg fényképeket, mivel titoktartási szerződést írtunk alá a produkcióval, viszont szükség esetén a forgatáson készült fotókból is tudunk mutatni, azonban ezek nem kerülhetnek ki a nyilvánosságra.

Összességében egy elképesztő élményt tudhatok magam mögött. Rengeteg kedves emberrel ismerkedhettem meg, akik mind előszeretettel fordultak felém, bármi kérdésem akadt. Lehetőségem volt olyan emberektől tanulni, akik évek óta űzik ezt a szakmát, sokan annyi évnyi tapasztalatot tudhatnak maguk mögött, ahány éves vagyok. Olyan embereket ismerhettem meg, akik türelmesen és nagylelkűen magyaráztak számomra addig ismeretlen dolgokról, hogy megértsem őket, és még jobban beleláthassak ebbe a világba. Úgy érzem ez az élmény nem csak a szakmai előrelépésemet segítette, hogy még jobban tudjam végezni ezt a szakmát, hanem biztosította az önbizalmam és határozottságom fejlesztését is.

Végül azt érzem, hogy ez a forgatás nem egyszerűen szakmai gyakorlat volt számomra, hanem egy életre szóló tapasztalat. Megtanultam, milyen fontos az alázat, a nyitottság és az, hogy apró dolgokkal is lehet valódi értéket adni egy közösségnek. Ha visszagondolok, hálás vagyok minden pillanatért, mert nemcsak szakmailag, hanem emberileg is gazdagabb lettem általa.