Incze Kata – Filmtudomány mesteri szak, I. év

Carmencita Filmlab (Valencia, Spanyolország)

A tavalyi szakmai gyakorlatos Erasmus-ösztöndíj pozitív tapasztalata után biztos voltam benne, hogy szeretném megpályázni idén is. Úgy döntöttem, ezúttal bátrabb leszek és kihasználom a pályázat nemzetközi lehetőségeit, így végül Spanyolországra esett a választásom. A pályázat elnyerése és hosszas keresgélés után a valenciai Carmencita Filmlab intézménye mellett döntöttem, ahol számos olyan tevékenységbe nyerhettem betekintést, amire máshol nem lett volna lehetőségem. Ezen túl szakmai és emberi tapasztalatban, kulturális élményekben és pihenésben gazdag két hónapot töltöttem Valenciában.

A Carmencita Filmlab Európa legnagyobb és legszélesebb körben elterjedt analóg filmes laborja, profi és amatőr filmfotográfusok számára. Bár a logójuk alján az előhívás, szkennelés, nyomtatás címszavak szerepelnek, ennél jóval többet jelent a munkájuk. Minden klienssel személyes kapcsolatot ápolva megpróbálják kihozni azt az eredményt, ami a legközelebb áll az adott fotós sítlusához. Ezt a szkennelést követő retusálás is elősegíti, mely az én feladatom is volt az elmúlt két hónap során. Az első hetet különböző részlegekben töltöttem azzal a céllal, hogy megismerkedhessem több területtel is. Segítettem előhívásban, archiválásban és szkennelésben. A második héten kezdetét vette a tréning, aminek során felkészítettek az editálási folyamatra. Meg kellett tanulnom a jelenleg forgalomban lévő filmtekercsek tulajdonságait, oktatóvideókat néztem a fénymérés folyamatáról, megismertem a szkennereket, valamint trénerem megmutatta az adatbázist, amiben dolgoztunk. Majd a hét végén néhány editálási feladat után meg kellett csinálnom egy teljes, több mint ezer fotót tartalmazó sorozatot, majd észrevételekkel elküldeni a kliensnek a személyes visszajelzést. A hét végén be kellett nyújtanom egy dolgozatot, amiben összefoglaltam mindent, amit tanultam. Ezt követte a több mint másfél hónapos editálási munka, folyamatos egyeztetéssel és szupervízióval a trénerem részéről. Illetve a labor kölcsönadta az egyik kameráját, mely végül teljes két hónapig nálam maradt, és személyesen is betekintettem az analóg fotózásba, ami szuper élmény volt.

Az analóg film iránti érdeklődésem mindenki osztotta, hiszen a Carmencita dolgozói mind fotósok vagy designnal foglalkozó szakemberek. Így a kreatív közeg is nagyon inspiráló volt, a nyelvi korlátok ellenére is, hiszen bár mindenki tudott angolul, a kommunikáció jelentős része spanyolul történt. Ezt csak nagyon ritkán bántam, hiszen nagyon szerettem volna megtanulni a nyelvet, ami egy kezdő szinten sikerült is. A munkafolyamat nyelve azonban végig angol maradt, és nagy segítség volt, hogy mind a trénerem, a társaim és a vezetőség is profi szinten beszélték a nyelvet. A Carmencitában töltött idő során az analóg technikán túl nagyon sok mindent megértettem a fényről, a színezésről, a kompozíciókról, olyan tudásra tettem szert, amit nemcsak a digitális fotózásban, hanem a filmkészítés során is fel tudok használni. A kliensekkel való kapcsolat során jelentősen fejlődött az angol szakmai tudásom, és sok nagyon jó visszajelzést kaptam, ami nemcsak nekem, hanem a cégnek is hasznára vált. Az ott töltött két hónapom pozitív élménye annak is köszönhető, hogy a Carmencita rendszeresen fogad mind ottani, mind külföldi gyakornokokat, így felkészülten, kidolgozott munkatervvel vártak. Végig a csapat teljes értékű tagjaként voltam jelen, és éreztem, hogy a munkám fontos és értékes, ami sokat számított nekem. Nagyon jó volt érezni, hogy elégedettek a munkámmal, ezt egy kis ösztöndíjjal és egy közös búcsúvacsorával is kifejezték. Sokukkal személyes viszonyba kerültem, és nagyon remélem, hogy még fogjuk tartani a kapcsolatot.

A Valenciában töltött idő a gyakorlaton túl rengeteg előnnyel járt. Az itt tartózkodásom alatt megismertem a várost, nyelvet és a kultúrát, volt alkalmam ellátogatni Madridba és egyéb, Valencia melletti kisebb falvakba. A munka utáni nagy hőségben pedig biciklizhető távolságra volt a tenger, amit szinte naponta meglátogattunk a barátommal, aki kiköltözött velem a mobilitás idejére. Sikerült megismernünk fotósokat, művészeket, új embereket, amit fontos tapasztalatnak tartok. Nagyon izgalmas volt a spanyol kultúrával való találkozás, a nyári sziesztaidőkhöz való alkalmazkodás (vagy épp a munkában annak hiánya), a gasztronómia, a szokások és nem utolsó sorban saját erdélyi életünkkel vont párhuzamok.

Mindent összevetve, idei szakmai gyakorlatom nagyon hasznos szakmai és emberi tapasztalat volt. A Carmencitától pedig fájó szívvel, de biztató szavakkal jöttem el, annak az ígéretével, hogy az egyetem elvégzése után visszavárnak a nyári időszakra, amikoris nagyobb munkaerőre van szükségük. Valenciába pedig bármikor visszamennénk, nagyon fog hiányozni ez az egyszerre nyüzsgő és nyugodt város a tenger mellett, tele kicsi utcákkal és kedves emberekkel. Ezen két hónap tapasztalatával újult erővel és ötletekkel indulok neki a mesteri utolsó évének. Köszönöm!