Székely Tímea-Krisztina – Környezettudomány, II. év

Nyíregyházi Állatpark (Magyarország)

A múlt félévet a Nyíregyházi Egyetemen töltöttem barátommal, Ambrus Attilával, az Erasmus+ tanulmányi mobilitásnak köszönhetően. Az ott töltött 5 hónap alatt a Nyíregyházi Állatparkban önkénteskedtünk szabadidőnkben. Ez a hely annyira megtetszett nekünk, hogy amikor meghirdették otthon az Erasmus+ pályázatot a nyári szakmai gyakorlatra, úgy döntöttünk, jelentkezünk. A Nyíregyházi Egyetem szívesen vállalta, hogy visszafogadnak minket két hónapra, így gyorsan megkértük az egyik biológiatanárt, dr. Hörcsik T. Zsoltot, hogy legyen ő a vezetőtanárunk, mivel a hozzá érkező diákok az állatparkban végezhetik a gyakorlatukat. Mindenki beleegyezett, így le is adtuk a pályázatot, majd rá nem sok időre megtudtuk, hogy el lett fogadva, így még két hónapra visszatérhettünk. A gyakorlatra július 1 – augusztus 30. között került sor, így alig maradt néhány nap a két mobilitás között, amit Kolozsváron töltöttünk, és ami alatt a papírmunka hátralevő részét letudtuk.

A Nyíregyházi Állatparkról tudni kell, hogy 2015-ben és 2018-ban is elnyerte az Európa legjobb állatkertje díjat (a félmillió látogató létszám alatti kategóriában), illetve, hogy tagja az EAZA-nak (Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége) és a WAZA-nak (Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége) is. Az állatparkban többen is foglalkoztak velünk, de a legtöbbet Révészné Petró Zsuzsa és Lukácsné Benke Julianna. Tőlük kaptunk eligazítást már az első napjainkban önkéntesként, még februárban, és ők osztottak be minket a nyári gyakorlatunk során is, illetve a gyakorlati napló megírásához is kaptunk tőlük tanácsot.

Ez a két hónap alatt még jobban beleláthattam abba, hogy hogyan is működik egy állatkert, és megismerhettem a gondozók mindennapi munkáját, amibe én is bele segíthettem ez idő alatt. Ezáltal egy gyerekkori álmom teljesült, hiszen mindig is vágytam arra, hogy egy állatkertben dolgozhassak az állatokkal nap mint nap. Különösen örömömre szolgált, hogy ezt egy olyan intézmény keretén belül tehettem meg, ahol a fajmegőrzés és az oktatás ilyen nagy szerepet játszik. Sok különleges állatfajjal léphettem itt kapcsolatba, amely Magyarországon belül csak ebben az állatkertben tekinthető meg. Erre példa az afrikai elefánt vagy az indiai orrszarvú, amely fajokból már utód is született itt. Gyakorlatom első napjaiban betekintést nyerhettem az itt zajló oktatásba is, hiszen a nyári gyerektáborok éppen akkor zajlottak, és abba is belesegíthettem.

Az itt töltött idő alatt szinte minden körleten jártam, így nagyjából az összes állatfajt és gondozót volt esélyem közelebbről megismerni. Mindennapi feladataim közé tartozott az állatházak és a kifutók takarítása, az állatok takarmányának előkészítése, adott esetben víztesztek végbevitele, meg minden egyéb, ami a gondozók feladatkörébe tartozik. Olyan állatfajok is voltak, amelyeket megfürdethettem, de olyan is, amelynek a tréningezését nem csak megfigyelhettem, de személyesen is kipróbálhattam. Ilyen volt például a borjúfóka vagy a borneói orangután. Egyes állatfajoknak, mint például a kaliforniai oroszlánfókáknak, játékos természetük miatt, az állatorvosi tréningen kívül egyéb feladatokat is megtanítanak, amelyeket az oktatási célú fókashow keretén belül meg is tekinthetnek a látogatók a szezonban. Két kedvenc körletem a fókás és a madaras volt, viszont az összes többiben is szívesen segítettem és mindig örömmel ismertem meg új állatokat és gondozókat.

Szabadidőnkben volt, hogy kirándultunk, de olyan is volt, hogy csak sétáltunk egyet az állatkertben és fényképeztünk. Az egyik hétvégén elmentünk Budapestre, és megnéztük az ottani állatkertet, a Tropicariumot, és a Veresegyházi Medveotthont is. Emellett sétáltunk még a városban, megnéztük a Margitszigeti Vadasparkot, felmentünk a Gellért-hegyre és megnéztük, ahogyan lemegy a nap a város felett a Citadella kilátóról. Volt szerencsénk a Kincsem Parkot is meglátogatni, és néhány galopp futamot végig nézni. Hazafele útba ejtettük Debrecent, és megnéztük az ottani állatkertet is meg a város központját.

Egy másik hétvége alkalmával úgy döntöttünk, Kassát fogjuk meglátogatni, és természetesen a városnézés mellett itt sem maradhatott ki az állatkert. Itt láthattunk néhány különleges állatfajt is, amivel előtte még nem találkoztunk, mint például a fehérmellű tukán, a kulán vagy a Przewalski ló. Számomra az utolsó volt a legnagyobb élmény, mindig is szerettem volna közelebbről megismerni ezt a különleges fajt.

Ezen kívül sokszor bicikliztünk a városban és környékén, sok szép helyet megismerhettünk így. Egy alkalommal partifecskék gyűrűzésébe is besegíthettünk, mivel az egyik ottani tanár, aki az elmúlt félév során tanított minket, ezzel is foglalkozik. Egyik nap minket is kivitt a Tiszára és egy Ibrány melletti homokbányához, ahol a fecskék fészkeltek.

Végezetül elmondanám, hogy minden bizonnyal ez volt életem legjobb nyara, és szívesen visszatérnék oda, mind önkéntesként, mind gyakorlatosként, sőt, még gondozóként is mennék bármikor. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy éljen ezzel a nagyszerű lehetőséggel, amit az Erasmus+ nyújt, hiszen soha nem lehet tudni, milyen új lehetőségek nyílnak meg az ember előtt, ha egyszer kimegy.